Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Kapu, koporsó) [MNy XXX/1934/, 200-208.]

17 57. fej.), hogy to-pa nyelven ko po-ten a. m. 'kapus'. PELLIOT szerint (Journal Asiatique 1928. II, 254—5) az egykorú kínai kiejtés *k'ä Ъ'пк-1Цёп vagy pontosabban к'й-рдк-(Цёп volt, ez pedig — ezintén PELLIOT szerint — egy *qabaylin, *qaßaytin vagy *qapaytin szónak lehet az átírása. Tekintetbe véve e török—mongol 6zó történetét, a *qabaqtin alak eleve elesik. Marad a *qaßaytin és a *qapaytin. Qapaytl alakot a törökből ismerünk; a to-pa alakkal való összevetése szinte magától kínálkozott, s minthogy a török szó mongol rokonságát nem ismerték, tiszta török szónak tartották, amely egyszerűen kizárta a mongol rokonságnak még a lehetőségét is. Most láthatjuk, a dolog korántsem olyan egyszerű. Egy to-pa *qapa-ytin vagy épen 9qaßa-ytin nem választható el minden további nélkül a mongol qußa- tőtől. Vannak egyéb mozzanatok ie, amelyek gondolkodóba ejthetnek. A nomen actoris képzője a törökben, kezdve a legrégibb emlékektől, -ti, -ti. A mongolban régebben, 6Őt gyakran ma is -tin; figyelemreméltó, hogy az újabb -ti alakok is -n végű nominativusok mintájára ragoztatnak, így pl. a többe66zámot -d-vel képezik, nem pedig -«-szel, mint a magánhangzóra végződő nominativus (pl. kelemürti 'tolmács', régebben kelemürbin, többes: kelemürtid). A nominativusi -n elesése é6 újramegjelenése közönséges mongol nyelvi eajátság, mint pl. morin 'ló' és mori. arban 'tíz' és arbu stb. Ezeket a nehézségeket szaporíthatnám a többi to-pa szavak vizsgálatával is (pl. bitigtin 'írnok', kelemürtin vagy kelemetin 'tolmács'), azonban ezúttal meg kell elégednünk egyszerűen annak a megállapításával, hogy a to-pa *qapaytin, *qaßaylin 'карие' kétségtelenül összefügg a török—mongol qapa-, qaßa'bezár, beföd, beborít' igével, illetőleg annak szabályos származéka.