Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

254 - törők: kún, csag., oazm., azerb. özgä 'ander, andersartig, fremd' (

R

ADL

. I, 1303) | sór, ezag., ezoj. öskä 'ein Anderer, fremd' (i. h. 1294) I alt., tel., leb. öskö 'ua.' (no

). Az a), 6), c) alatti mongol o'er (öber, ögere, öberün, tferün stb), ö'es (

öbesüben, oezün) és a török öz szavak összefüggéséről többféle vélemény van forgalomban, nézetünk szerint a legelfogadhatóbbnak az mutatkozik, amely a köztör. toz 'por' ~ mong. to'usun és köztör. tuz 'só' (jakut tüs, csuvas tfrnr) ~ mong. dabusun alakpárokkal hozza összefüggésbe, s kiindulópontul egy tör. öz *öz *ö

wäz1 vesz fel ugyanolyanfokú mongol V'öa, 'ö^ár-rel szemben. (Vö. GOHBOCZ: NyK. XXXV, 249; RAMBTBDT: Festschrift Thomsen 184 és Mogholica 35; PBLLIOT: Journ. As. 1925 I, 231; B

ANG

: Ung. Jb. VI, 37; Poppe: Ung. Jb. VI, 112.) A 'mag, maga, más' szócsoportot a 'mell, szőrme elülső része, hegy déli oldala' szócsaládtól nemcsak jelentéstani különbség választja el, hanem fontos hangtani kritérium is: az előbbi mongol alakok zöngés bilabialis spiransával (/?-) szemben az utóbbiakban világosan zöngés bilabialis explosiva (-6-) mutatkozik. Az ebür, öbür 'mell stb.' szó rokonságát keresve két mongol adat-csoport ötlik a szemünkbe: a) Irod. mong. ebüíe- 'embrasser, presser entre see bras, contenir; unir, réunir, lier' (Kow. I, 182), valamint több, e tőből képzett faktitív stb. ige. Az ebüíe- és az ebür viszonyát tekintve hasonló alakpár pl. a nökür 'compagnon, camarade, ami' (i. m. II. 702) és nöküíe- 'se réunir á qn., s'attacber, étre lié d amitié' (i. h. 700). Más szóval, az ebür, öbür rje képző, mely igen gyakran lordul elő olyan névszókban, melyek alapszava ismeretlen, vagy nem világos, viszont más származékszavakkal való összetartozása nem kétséges, pl. mór 'út nyom' ~ möéi 'nyomozni' | öndür 'magas' ~ öndüyi- 'felemel' | amur 'nyugalom, béke' ~ amuyi- 'nyugodni' | bayar 'öröm' "bayas- 'örülni' | egür 'fészek' ~ egüd- 'építeni' | nabtar 'rongy, rongyos' ~ nabtalja- 'rongyokban lógni' | nayir 'egyetértés, béke' ~ nayis 'ua.' stb. b) Ibn Muhanná ehíün (MBLÍORANSKIJ 118) | leideni névtelen ebiewün 'Brust' (POPPB 1254) | irod. mong. eliigün 'poitrine' (Kow. I, 188); ebíiyüü, ebíigü 'ua.' (uo.) | irod. oirat öbíiün 'грудь' (POZDN. 38); ebciün. ebéün 'ua.' (i. h. 16) | khalkha ÓBÍU (VLAD., Sravn. gr. 155) I burját öpstırı, öpsön, upcú 'Brust' (CASTBÉN, Burj 99, 107) | bargaburját пвЧГш 'ua.' (POPPB: AM. VII, 373) | mogol ebcum 'ua.' (RAM-