Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
220 nyelvében nagyszámban található ch- ós A-s alakok z-t jelölnek, és hogy az egymás mellett előforduló x- és q- szókezdet épolyan természetes, mint az, hogy a kunban egymás mellett találhatók: sekinzinéi 'nyolcadik' és segiz nyolc' | qopar- 'építeni' és qobar- | juldus csillag', otns '30', de hoz 'dió', segiz nyolc' stb. (A kún nyelv e feltűnő sajátságairól, a köztör. szóközépi -k-. -p-vel szemben mntaikozó -</-, -6-ről, valamint a köztör. szóvégi -z nek megfelelő E-ról 1. NÉMKTH, Die Inschriften 54 köv.) Néhány példa a kún szókezdő A-, ch-, ill. q- előfordulására: huun 'Melone' (CC. 69v°, vö. B ANG : SPAW. XXI 1912, 344) és coun melonum' (CC 53v°) | hamis 'nád' (60v°) | hayi 'szíj' (no.) | hoz 'nuces' (60v°), ehox (46r°) és coz (53v°) | chez 'leány' (45v°) és kız э: qiz (69v°) | ehexel 'virmilium (46v°) | chiÜ .'parvus' (34v° I chis Zebelin' (43r°) | chendir canauatium (44v°) | char 'nix' (37r°) | charanyu 'scuritas' és carangu scurum' (uo.) | charimac nigredo' (38v°) I chati 'duruş' t no.) | chuyu 'puteus (40r°) és még igen sok más. Bizonyos fokig a kún szókezdő y- megerősítésére szolgálhat Kiisfari egyik megjegyzése, ahol t. i. BROCKBLMANN fordításában azt mondja, hogy „x tritt für </ bei den Fuzz und QYfCaq ein" (vö. Mitteltürkischer Wortschatz 239 és ZDMG. LXXIII, 9). Tndjuk, hogy a kún és a kipcsak nyelv között igen szoros kapcsolatot szokás feltételezni. Mindent egybevetve, tehát úgy látjuk, hogy sem oknnk, sem jogunk nincs a magyar homok (harang és hír) szókezdő A-jában mongolos kritériumot keresni. Számunkra legfeljebb két kérdés merülhet fel: továbbra is legrégibb jövevényeink közé soroljuk-e homok szavunkat, vagy esetleg az ú. n. középső rétegre gondoljunk? Elvileg mind a két feltevés lehetséges, határozottan dönteni azonban egyik mellett sem lehet. Érdekes megjegyezni, hogy legrégibb török jövevényszavainkban más hangtani helyzetben sem fordul elő a A, már t. i. úgy, hogy forrása tör. x- volna (a у bői fejlődött x más lapra tartozik). Egy biztos példát mégis tudnánk említeni (a csih ol nagyon is kétes), a magyar Tarján törzs nevét, amely magyar nyelvi szempontból csak tartan alakból vezethető le, viszont török szempontból is ugyanebből kell kiindulnunk (t. i. *taryan alakot nem vehetünk fel), jóllehet a törökség legrégibb ágában, a türkben tarqan és tarqat alakban fordul eló ez az eredetileg törzsi méltóságot
