Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
216 köke 'kék' | stb., és ritkaságszámba megy a yatı fejedelem' és x<*hm fejedelemasszony '-féle szókezdet. Ugyanez a helyzet Ibn Muhanna-t illetőleg is. Ugyanekkor viszont a kínai Atírású szövegekben a szókezdő X- használata mondható általánosnak. A Mongolok Titkos Történetében. a Hua ji ji j(i-ben stb. (részletes felsorolásukat 1.: NyK. XLV1II, 325—6) pl. ilyen alakokat találunk: xa-rm 'visszatérve' xo-yi-na 'azuián' | xu-r-dun 'gyors' | k'e-'e-r 'puszta' | k'i-jü 'tevén' i k'e-'e-jii 'mondván' | k'ö 'ün 'fiú' | stb. Azt látjuk tehát, hogy a kínai átírás hangjelölése pontosan egyezik a 'phags-pa írásos emlékével. Nagy kérdés, hogy ez a XIII—XIV. sz.-i mongol hangállapot nem tekinthető-e viszonylag igen régi állapot tükröződésének. Nem kell túlságosan merésznek lennünk a feltevésben, hogy arra gondoljunk, hogy a szókezdő x- igen korán, valószínűleg már a magyar nyelv török jövevényeinek átvételekor is meglehetett, legalább egyes nyelvjárásokban. Ezt a feltevést valamennyire alátámaszthatjuk a mongol nyelvtipusú. X—XI sz.-i emlékekkel rendelkező kitaj nyelvi glosszák közt előforduló egyik másik adattal is, amilyen pl. a yar- nyilazni (vö. LIGETI: MNy. XXIII, 308), amellyel az irod. mongol qarbu- 'ua.' és qarangya 'nyílvessző' szavak függnek össze. 1) De bármennyire is lehetséges végeredményben a magyar hszókezdet magyarázata a régi mongolból is, előbb azt kellene tisztáznunk, hogy csakugyan képtelenség-e török jövevényszavakban a szókezdő -. A mai török nyelvjárások közül mindössze kettőben ismeretes általánosan a szókezdő x-, a jakutban és a csuvasban. A jakutban eredetileg az egész veláris sorban x- lehetett a megfelelés, ma azonban csak az a és az o előtt találunk x-t. míg az и és az i előtt k- lordul elő. mint általában az egész palatális sorban, pl.: xari 'felsőkar', xab- 'megfogni', xon 'eltölteni az éjtszakát', xos kettős'; viszont: kus 'kacsa', kur 'öv', kumax homok'. k'iınâ- 'bosszankodni' (a magyar kín török megfelelői közé ikta') A mandzsuban a szó elején bizonyos szavakban 7-t és k-t találunk, másokban viszont /-t és x-t: qara- 'körülnézni', qaliin 'pajzs', qa- 'visszatartani, őrizni', qorn 'kár', qölaii 'pelikán', kemun 'mérték', k er emu 'sánc', knrune 'görény'; továbbá х я^а 'szikla', x as a~ sietni', Xoniu 'juh', xele 'néma', xese 'törvény, rend'. Hasonló kettőséget tapasztalunk a tunguz nyelvekben is. Az uráli, ili. az ugor nyelveknek ezt a többféleképen alakuló kettősségét vizsgálja LAZICZIUH GYULA, Bevezetés a fonológiába 81—101.
