Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
208 Nem lehetetlen, hogy a kirg. büjrá stb. csoporttal összefüggésbe hozhatjuk mint mélyhangú megfelelőket: alt. jnjiras kraus' (RADL. IV, 1309), valamint a 'bajusz, szakái jelentésű következő szavakat (itt részletesen 1. EtSz. I, 235): oszm. bifiq, bask., knm. stb. mijiq, azerb. biq, jakut bitik; ezekhez kapcsolandó Kaáf. bióiq 'Schnurbartspitze'. Az őstörök szempontból felveendő *biö- reflexei a többi altaji nyelvekben (vö. VLAUIMIRCOV. Sravn. gr. 174): írod. mong. buji-gír "frisé, moutonné, crépu, velu, hispide, hirsuté' (Kow. II, 1206); buji-yi- göndörödni' | khalkha eunéiovr (mélyhangú alak), BIUDZIGJT (magashangú alak) 'курчавнй, косиатый' (VLAD. i. m. 132) I burját burcegar, burzeger lockig' (CASTRÉH, Burj. 171). A mongol buji-gir, buji-yı eredetibb alakja "budi- gir,-yi; a jakut bujurxai kraus' és bujurui- 'sich kräuseln ( B ÖHTL . 143) mongol jövevény. Goldi budakta, tmjaxta | olcsa bujakta | orocs budzjakta the chin, the beard' (P. S CHMIDT , The Language of the Oroches 27; szerinte az olcsa és a goldi alak is hasonló). Még a bodor szóval kapcsolatban tett elvi jelentőségű megállapítással kell röviden foglalkoznunk : a szóbelseji -k-, -t-, -p-ve 1 szemben mongolos-e a -r/-, -d-, - -. ill. ha ilyen megfelelés mutatkoznék egyes esetekben, önmagában bizonyíthatnae ez mongol közvetítés mellett ? a) Általánosságban östör. szóbelseji -q-, -A-nak az ósmongolban is -q-, -k- felel nteg, melynek mai reflexei -%- ili- -X-, 4fc-, T-. íme néhány példa épen jövevényszavaink közül: tör. baqa, baya - irod. mong. baqa - magyar béka tör. buqa, buya - irod. mong. buga - magyar bika tör. baqa i ~ mandzsu mong.) baqal'/i - magyar boka tör. saqal- irod. mong. saqal- magyar szakái tör. ékiz, ikiz - irod. nıong. ikeri ~ magyar iker tör. öküz - irod. mong. ükeri - magyar ökör Érdekes, hogy néhány esetben őstör. -y-, ill. -17-nek is -k- felel meg a magyaiban; a mongolban ilyenkor pontosan a török hangállapot tükrözódik vissza: tör. qarayan - irod. mong. qarayana - magyar kalokány tör. tägir- (=- oszm. diivir-) - irod. mong. legere- - magyar teker tör. (krm.) tögäräk - irod. mong. tögürig - magyar tükör Egyetlen egy esetben felel meg tör. -/t-nak mong. -g-:
