Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

203 612 1., Kolozsvár, 1904. BÁLINT OÁBOS Umul és kabard nyelvhasonlításai mellett mindunUlan feltűnnek mongol példák is, de ezeket az egyeztetéseket nemcsak hogy cáfolni nem érdemes, hanem figyelembe sem lehet többé venni. BÁLINT GÁBOR Párhuzama nyomán kezdett foglalkozni bizonyos magyar szavak magyarázatával BUDBNZ JÓZSEF, A magyar szókincs eredetéhez — szóegyezés adatok főleg a keleti altáji nyelvcsoportból: NyK. XX, 147—55. c. cikkében, amelyben először jelennek meg mongol egyeztetések komoly formában, a nélkül azonban, hogy BUDBNZ ezekből az egyezésekből a mongol nyelvvel való szorosabb kapcsolatra következtetett volna. A BuDKNz-féle szójegyzékben találjuk pl. a következő szavakat: ildomos, érdem, görény, hiúz, hölgy, zerge, bika, borjú, ökör, ünö, kos, kecske, tulok, ürü, kan, borz, teve, túzok, daru, cakó. gyeplő, hurok, harang, birka, bibasz stb., majd a NyK. XXII, 319. 1. pótlékként: imeg, kutya, hodály. Egynéhány elhibázott etimológiától eltekintve javarészt török (bolgár-török) jövevények fordnlnak tehát elő BUDBNZ jegyzékében, de feltűnik benne egy-két olyan szó is, amely a későbbi kutatások során kimondottan mongol eredetűnek szerepel. Világosan mongol eredetű szavak kérdését először SIMONTI vetette fel a FUF. I, 126—8. 1. megjelent .Mongolisches im Ungarischen" c. dolgozatában. SIMONTI szerint közvetlenül a mongolból való: hiút, hölgy, zerge, tulok, hurok, harang, viszont közvetett úton jntott volua a mongolból nyelvünkbe a görény és hagyma; mongol szempontból vizsgálU továbbá még ildomos, érdem, ige, erkölcs szavakat is, és végül feltételesen mongol eredetű volna egy jegyzete szerint az öböl, kökörü, sajin, У valaki. MUNKÁCSI BBKNÁT szintén foglalkozott a mongolos jövevényszavak kérdésével(Hunn nyelvemlékek szókincsünkben: Ethn. XII, 396—404; Hunnische Sprachdenkmäler im Ungarischen: KSz. II. 186—98; Adalékok a magyar nyelv régi török és mongol elemeihez: NyK. XXXII, 271-302, 369—98; továbbá NyK. XX. 474); az ó nézete szerint valamennyi mongolos elem közvetett — mint a bolgár-török nyelv mongol kölcsönzései — úton került szókincsünkbe. MUNKÁCSI félig-meddig BUDKNZ nyomán jár abban, hogy nem választja el élesen és világosan a mongolnak Urtott elemeket a hasonló keleti török szavaktól. Mindkét felfogással szemben elnUsitó álláspontot foglalt el GOMBOCZ ZOLTÁN (Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter in der unga-