Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Szőlő, üd-ül, egy; őr-öl, ör-vény) [MNy XXIX /1933/, 275-279.]

6 Az alt., tel., kumand. jiläk 'földieper, szamóca' szóval RAMSTEDT (KSz. XV, 134) a következő mongol adatokat veti egybe: irod. mong. jedegene '(Name einer Beerenart) Himbeere (?)' | khalkha Dzeogtm | kalmük zsdg'n». Vö. még burját zedegene 'Erdbeere' (CASTRÉN 161) | irod. mong. jedegene 'ежевика, лесная мадпна' | khalkha uzeuutgwi (VLADIMIRCOV

, Sravn. gramm. 225). RAMSTEDT egyeztetését semmiféle magyarázattal nem kísérte, sőt minden további megjegyzés nélkül utalt NÉMETH GYIJLA eltérő véleményére (NyK. XLII, 82). RAMSTEDT egyeztetése azonban kétségtelenül helyes, mindezen felül pedig ennek az egybevetésnek alaposabb megvizsgálása a török-mongol nyelvi egyezések szempontjából is igen tanulságos. A mongol jedegene alapszava jede-. Szókezdő mongol j- ^ török j-, szóközépi mongol -d-^ török -Ö- megfelelés teljesen szabályos, bővebb magyarázatra nem szorul. A magánhangzóe szóvég török mássalhangzóé szóvéggel szemben azonban mongol eajáto66ág. VLADIMIRCOV (i. m. 323) is foglalkozik röviden ezzel a jelenséggel, megjegyezvén, hogy itt a mongol őrizte meg az ősibb állapotot, ée közelebb áll az alta.ii alapnyelvhez ebben az esetben, mint a török. Példákat százával sorolhatnánk fel, de forduljunk csak a magyar nyelv bolgár-török jövevényszavaihoz. Névszók: bojtorján^ tör. baltiryan ^ mong. baltiryana | bögöly vö. tel. pökön ^ mong. böküne | dil ^ tör. tűJ (ócsuv. *dill v. 'dil) ^ mong. dűli | görény ^ tör. küzán (ócsuv. 'kürün) ^ mong. kürene \ erő tör. ark mong. erke | hurok ~Mör. uruq mong. urya (< *uruya) | kik ^ tör. kök^ mong. köke \ kos ^ tör. qoi^ mong. quia \ iker tör. ikiz (ócsuv. 'ikir) ^ mong. ikire \ kölyök tör. köiäk (ócsuv. 'kölik) mong. gülige | ölyv w^ ócsuv. 'Häg ^ mong. eliye (< elige) | ön<5~Mör. inäk mong. üniye (< ünige) | flrű^ tör. irk mong. irge \ tyúk ^ tör. tayuq mong. takiya (< taqlya). Igék: bor-it ^ tör. bur-, bür-^ mong. büri- | csihold tör. éag-~~*mong. taki (< iaql) | tr tör. ir- ^ mong. ire-I ír ^ tör. jaz- (ócsuv. *lr-)^mong. jiru- | gyúr ^ tör. joyurmong. jiyura- | szán ^ tör. san- mong. sana- | szún ^ tör. sön- ^ mong. sönü- I teker ? oszm. dävir- (ócsuv. 'teker ) mong. tegere- \ tür tör. tüz- mong. türe-. Az altaji alapnyelvi tővéghangzók, a fenti példákból is látjuk, a törökben csakugyan eltűntek, a mongolban pedig megőrződtek (megmaradtak a mandzsuban is!). A törökben csak bizonyos esetekben találjuk meg a nyomaikat. A kérdés alaposabb vizsgálata most messzire vezetne. Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a konzervatívnak tartott török hang-