Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Kar; kár) [MNy XX1X/1933/, 218—221.]

3 A ш a n dz s u-t u il g u 7. b a il: mandzsu yala 'Hand; eine halbe Klafter (Länge)' (

GABELENTZ 74) | szolon garl, galé. 'gála. íjála. nála (IVANOVSKIJ 29) | szamagir tjala 'a hand' (P. SCHMIDT

, The language of the Samagirs. Riga, 1928. 17); tunguz, negidal, orocs. olcsa tjala 'ua.' (uo.) | barguzmi tunguz ijäle 'ua.' (

POPPE 51) | gold i,ála "Hand", tjala, nala 'Arm': olcsa tjala; manegir tjala, íjála, tjgála, gála; oroceon tıgala, nalá; tunguz tjala, íjála, nala, qála; ochocki, lamut rjal (GRI BE 51). A török q- egy altaji alapnyelvi ; - szabályos folytatása. Az altaji nyelvi adatoktól aligha választhatók el a már említett finnugor alakok. Ezzel szemben nem valószínű MUNKÁCSI magyarázata (Árja és kaukázusi elemek 388, 650), hogy a török, mongol és finnugor szavak egy árja kará- 'die Hand (als die Tätige)', tkp. 'machend, wirkend, tätig' végső forrásra mennének vissza. Kár. VÁMBÉRY (NyK. Vili, 157) a kár szót is törökből magyarázta. összevetvén a csag. karak 'kár, rablás", karak- 'kirabolni, kárba hozni', karakti 'rabló' szóval. Már BUDENZ (NyK. X, 103) rámutatott arra, hogy hangtani és jelentéstani nehézségek miatt (karak- tulajdonképen csak 'kirabolni' jelentésben ismeretes) ez az etimológia tarthatatlan. MIKLOSICH (Die slavischen Elemente im Magyarischen.

1 1884. 89) szláv jövevénynek tartja a magyar fcdr-t. A forrásul megjelölt kvar-ról azonban megjegyzi, hogy csak a szlovénban és a szerb-horvátban ismeretes, és hogy talán nem is szláv szó. Épen ezért HALÁSZ szerint (Visszahódított magyar szók: Nyr. XII, 100) „a magyar szót egyelőre tehát nem szabad kölcsönvételnek tartanunk". MIKLOSICH nyomán BKRNEKER (EtWb. 655) is szláv eredetűnek mondja a magyar kár1. A szerb-horvát kvar 'Beschädigung', szlovén kvar 'Schade, Nachteil, Fehler' szóhoz DERNEKEH hozzácsatolja még ezeket: kis-oro6z kváryty 'anrühren und dadurch verderben (von Haustieren und Kindern)'; bolgár kvárb 'verderbe'; tót kvárii 'verderben, zehren, vermindern'. A ezláv kvar eredetét azonban б бет tudja kielégítően magyarázni. A magyar tdr-ral valószínűleg valahogyan — közvetlenül vagy közvetve — összefüggenek a következő török adatok: Ujg. qor 'Schaden' (

BANC;—GABAIN, Anal. Index) qoruabnehmen. Verluste haben' (uo.) | Küsyari: qor 'Schaden' | kipcsak jjí kur (o: qor) 'Verlust' (

HOUTSMA 88) | Ihn Muhanrıü: J

}i qor 'позоръ уронъ'. qor ätmäk 'потерпТть убмтогь' j tel. qor 'der Schaden' (

RADL

. II, 550) | sor, szag., kojb. qora-