Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Boszorkány [MNy XLIII/1947/, 10-17.]
120 Nem régen SZALAY LÁSZLÓ (MNy. XL, 128) meglelte a ezét török területen is qoram alakban, nevezetesen kellően nem szótározott baraba szövegekben. 1 Különösen tanulságos a karám esete. A baraba qoram 'Hof, Viehhof' világossá tette,' hogy a mordvin koram 'eingezäunter Hof' és a magyar karám fonása az -m képzŐ6 török qoram, az osztják /йгап, /úrán-é pedig egy n-es alakú, továbbra is hiányzó *qoran. Tehát végeredményben ugyanaz a török szó két, különböző képzős alakban élt és kölcsönződött tovább. Haeonló a helyzet a boszorkány szó körül is; itt t. i. két különböző (már képzett) tőből származó azonos képzőjű török szóval kell számolnunk, amelyek közül az egyik a votják, a másik a magyar szó forrása. A votják busturgan alapján ugyanis egy török *basturyan-l y&gy, *bastlryan-t következtethetünk ki (a kettő közt nyelvjárási vagy időrendi különbség lehet); ebből a magyar boszorkány nem magyarázható meg, az utóbbi szónak csak a GOMBOCZ t ól feltett *basirqan lehet a kiinduló pontja. Az utóbbi években közzétett régi török irodalmi anyagból eddig egyik szó sein került elő. Félig-meddig talán érthető is, hogy a buddhista, inanieheus 6tb. tárgyú szövegekben az ősi sámánizmusból táplálkozó népi babonák szókészlete csak igen töredékesen fordul elő; így ez ideig még teljesen hiányzik nemcsak a keresett *bastlryan, *baslryan, hanem a tárgykör valamennyi egyéb szava is. Éppen e meggondolások alapján úgy látom, hogy a sikernek jóval nagyobb reményével kutathatunk utánuk nyelvjárási szójegyzékekben, szövegekben, első sorban természetesen mesékben és a török népek ezellemi néprajzával foglalkozó munkákban. Addig İ6, amíg erre sor kerül, legyen szabad felhívnom a figyelmet eddig kiadatlan afganisztáni török gyűjtésem néhány érdekes adatára. Az afganisztáni özbeg nyelv ama kipcsak típusú ágából, melyet a Qongrat törzs QoldaylS nemzetsége beszél (vö. MNy. XXXIII, 223—4), jegyeztem fel a következő szavakat: basiryan 'boszorkány', nyelvmesterem, Üstfn nyomatékosan megjegyezte, hogy nőnemű lény (tádzsik nyelvi kifejezése szerint mida), basiryan- 'rossz álmot látni'; ugyanebben a nyelvjárásban albasti 'férfiboszorkány', basbq 'lidérc', baslix- 'lidércnyomásos álmot látni'. Az özbeg Q. basiryan 'női boszorkány', alakját tekintve, közel áll a magyar szó forrásához, mégsem vehető vele azo1 Д torám-ról írt megjegyzéseimben (NyK. XLVIII, 336) GOMBOCZ cikkével kapcsolatban a MNv. XVIII. kötete helyett sajtóhibából a XVII. kötete szerepel. SZAI.AV (i. h.) nem nézte meg GOMBOCZ eredeti cikkét, hanem átvette közleményem sajtóhibáját.
