Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Gyomor [MNy XXXVII/1941/, 344—345.]

Gyomor Gyomor. Mint a M Ny. XXXIII, 221—7 és 280 irodákból megállapítható, e szavunk alakilag és jelentéstaniing kielégítő, pontos megfelelője a törökségnek csak egy bizonyos csoportjában mutatható ki. Az ott felsorolt adatok (Kâsfarî kétes adatát nem számítva) mind kipcsak nyelvekből származnak, sőt a kipcsak csoporton belül is jóformán csak a kirgizre és a kirgizzel közelebbi kapcsolatban álló nyelvekre vagyunk utalva. Sajátságos módon ebbe az irányba mutat két. azóta előkerült adutunk is. Az egyik csak szótárszerűen új. mert a kirgizből való: e umur (olv. jumur), jelentése 'a kérődzők egyik gyomra' (vö. K. K. JUOACHIN, Kirgizsko russkij slo\arj. Moskva 1940. 190). RAOLOFF kirgiz jumur szavának hitelét az új előfordulás véglegesen megerősíti, s egyben igazolja, hogy ma is élő szó a kirgizben. A másik átlátunk már értékesebb. Egy XIV. századi kipcsak arab szótárban, a Tuhfat a z - z a k i j a-ban (4fe) fordul elő. melynek a kiadásán most dolgozik KUN TIBOR (Ő hívta fel a benne előforduló szavunkra a figyelmemet), mégpedig yumur alakban. Jelentése itt is'a kérődz ik egyik gyomra' körben mozog* azonban egy másik, glosszaszerű arab értelmezés (alma dali), már csak emberi gyomrot jelent. Érdekes, hogy a Tuhfat az-zaki ja kipcsak anyaga erős kirgiz hatást mutat a szókincs tekintetében (vö. T. HALASI KUN, Die muıııeluk-kiptschukischen Sprachstudien und die Handschriften in Stambul: KCsA. III, 78 kk.).