Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Szúnyog [NyK XLIX/1935/, 271.]

Szúnyog Szúnyog. E szavunk igen régi, s mai török megfelelőivel szemben (

singäk, sinäk, säk) érdekes kangrendi eltérést is mutat, mégsem sorolhatjuk bolgár-török jövevényeink közé, mert a csuv. Una arra mutat, liogy olyan őstör. «-szel van dolgunk, amelynek a csuvasban és a mongolban s- telel ineg ugyanúgy, mint a bolgár-török eredetű magyar sár, sárga, sárkány, söpör, serke, söreg szavakban. (Vö. NÉMETH : MNy. XVII, 25.) A csuvas megtámogatására ma mongol megfelelőket is idézhetünk. Hua ji ji jü H-mo-ul 'légy' | PozDNBSv-féle Ming-kori szótár su-mo-'ul 'ua.' | irod. mong. simaynl, iimuyiil 'moucheron, mouche, petits inseetes ailés' (Kow. II, 1503, 1505) | barga-burját "şomül 'Fliege' (

P

OPPE : AM. VII, 374) I dahúr somöl" 'szúnyog' (saját feljegyzésem). A tör. és mong. szó egymáshoz való viszonyát könnyű megvilágitani. A tör. -k képzővel szemben mongol -yul képzőt találunk. Az őstör. szóközépi r-nek bizonyos esetekben a mongolban -m- felel meg, vö. RAMSTEDT : NyK. XLII. 234 -7, VLADIMIRCOV, Sravn. gr. 250—1. A 'légy' és 'szúnyog' jelentéstani kettősség az eddigi török adatok alapján is jól érthető; e szempontból különösen tanulságos a Küéyari-nál előforduló singäk értelmezése: 'bei den Städtern Mücken, bei den Nomaden Fliegen' (ed. B

ROCKELMANN 181). — Csuvas jövevény a cseremisz sSra 'Fliege; Mücke' I sira, ord-senga 'Fliege' | sirgä 'Insekt', arairrgä 'Fliege', vö. RX

S

X

NSN : MSFÖu. XLVill, 207"