Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Az idő és társai (Idő, idén, kor, korán; késik, későn) [MNy LXII/1966/, 385-398 ]

93 legjobban a hatását. Számszerűen a legnépesebb a főnevek tartománya, legszegényebb a mellékneveké; nem jelentős az igék száma sem. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. Igaz ugyan, hogy török jövevényszavaink közt nincsenek ragtalan határozószók, de van néhány olyan török eredetű főnevünk, amely ragos alakjában igen korán belépett a határozó szók elsöprően finnugor jellegű kategóriájába, és ré

sz

esévé lett az ottani káp rázatos gazdagsággal burjánzó morfológiai stb. hálózatnak. Ha mindezt figyelmen kívUl hagyjuk, megmagyarázhatatlanul rendhagyónak tűnik e néhány török jövevényszónak a hangtani stb. alakulása. Hogy az időhatározószóknál maradiunk, a kiindulópontul szolgáló időfogalmat kifejező török jövevényszavaink közül az alábbiakban röviden megvizsgáljuk az idA-n kivUl a kor-1. Figyelmen kívül hagyjuk a jelen kérdések szempontjából közömbös dél-1, viszont szót ejtünk a csak közvetve, török hátterén keresztül ide tartozó kés6-rA\, forrásával, a iésti-kel együtt. t. Előbb tekintsük át a szó szemantikai megterhelését a régi magyar szókészletben, valamint egy-két fontosabb alakját, képződményét. 1. 'tempus, chronos' (CAL.: Ny8z.), 'Zeit' (PPB.: NySz.): „három horanyi ydó" (JordK. 628: NySz.); „neminemw idum" (VirgK. 25: NySz.); 1525: .,ydew yarthaban" (OL. D. 24774: OklSz.). 2. '[tempus, circumstantia; Gelegenheit, Lage, Umstände]' (NySz.): „UdAhAz képpest" 'pro tempore' (

C

AL

.: NySz.); „Szoros idAben" [szükségben] (Tof: Zsolt. 230: NySz.). 3. 'aetas' (CAL.. MA.: NySz.). 'die Zeit jedes Alters' (PPB.: NySz.): 4 Alter]': „Atyaual eğ id*yA" (NádK. 317: Ny8z.); ..Nağ ideyó: senex" (Sylv: UT. I, 316: NySz.). 4. 'tempestas' (CAL., MA.: NySz.);

'Witterung'(PPB.: NySz.); '[Wetter]': „how ydeum'

1 (ÉrdyK. 476b: Ny8z.); „hideg idwert" (VirgK. 60: NvSz.); 1597: „szaraz ideA" (OklSz.). 5. '[annus; Jahr]': „Sok ydAt es napot aad embernek" (ÉrdyK. 521: NySz.); „Napról napra, hétről hétre, idórAl idAre"(GuaryK. 21: NySz.); „Het szaz hetven hşt t5<tó (Valk: Gen. 4: NySz.); „az elót egynihány idóud" (EsztT.: IgAny. 438: NySz.); „Ezer hatszáz negyven negyedik idAbcn" (Czegl: Sión. Előb. 15: NySz.) 6. '[hora, Stunde]': „etelnek ydeyen: hora comestionis" (JókK. 84: NySz.); „harmad idó koron" ('circa horam tertiam'), ,,eğ ideiglen" ('una hora') (MünchK. 50: NySz.). 9. A NySz. külön alcímszónak vette fel az idén-t (mutató névmás nélköl). Eljárásával a mai nyelvhasználathoz igazodott, melyben ez a szó már elszakadt az idA 'év'-től, és megkövült régi, használaton kívül rekedt paradigmatikus alakjában új pregnáns jelentés hordozójává vált. A megadott értelmezés: 'hoc anno' (Kr.), '[in diesem Jahre, heuer]' szintén я mai használathoz igazodik. Ez az értelmezés azonban a megadott példák tanúsága szerint téves, és az idén jelentése n valóságban: 'anno; im Jahre'; a 'hoc anno; in diesem Jahre' megfelelője helyesen ez idén, az idén. (A NySz. téves értelmezését átvette BALÁZS, sőt azt új magyarázata alappillérévé tette; vö. i. h. 408 — 9). íme a példák. ide tartozik mindenekelőtt a NySz. idA címszavának jelentését illusztráló) példák közül: .,Ez idAn lészen neked kis fiad. más esztendőre is egv leányod"