Magyar Országos Tudósító, 1948. június/2
1948-06-25 [954]
/Műszaki értclmiségi nagygyűlés a Spor tcsarnokban # 2 »folytatás./ Ha/G-né. A miniszter elnök ozután a kitüntetett műszaki érte hniségickho z szólott: Ti elsőnek kapjátok "meg a "Kiváló munkáért" novü jelvényt*' Legyetek erre nagyon büszkék, mert birtokosa csak az lohét. aki legtöbbet dolgozott a magyar népért, azért az országért, melyet a mult urai és vezetői majdnem a pusztulásba taszítottak,' Hogy ez a nemzőt él, hogy az'ország virul, hogy napról-napra a foj-" lődés crodményci mutatkoznak, hogy népünk j óléto • omolkodlk, az a "magyar dolgozók ós völük ogyütt értelmiségünk munkajándk orodményo,' Vogyétok tudomásul, hogy "a tudás," az értelem kötoloz.' Kötóloz arra, hogy vele népünkot, hazánkat és azt a "haladást szolgáljuk, moly'az. omboriség logfoj^jo ttebb társadalmához." a szellemi cmelkodott3Óg, a jólét, a'bókos'a Jkot'ö munka, a tökéletes harmónia társadalmához vezet ol. Fogadjátok a magyar köztársaság Kormányának és dolgozó népünknek legmélyobb háláját és köszönetét,' Dinnyés La jos '3 zavait nagy lolkcsodés3Cl és tap3 sal fogadták. ; ' /folyt, köv,/ '"•'• A Magyar-Romái Társaság ünnepélye a román szabadságharc százéves évfordulója alkalmából,' D/3k A Magyar-Román Társaság pénteken délután a Zeneakadémia nagytormóben omékünnopöágot rendezett a román szabadságharc százévos évfordulója alkalmából,' A Zonoakadómiának román és magyar szinokkol diszitott nagy tor mét zsúfolásig mogtöltöttc a közönség,' Mog jeleit az omléldinnopségon Voros Péter honvédelmi miniszter, Mihályfi Ernő mini 3ztor, a köztársasági elnöki hivatal főnöke, Révai József. Szirmai István, kon Qyörgy országgyűlési képviselők, a magyar politikai és társadalmi élet számos más kiválósága,' Eljöttek az ünnepségre Ma Inasa nu román követ, Osorny osohszlovák követ," valamint a román kövotség tagjai is. Az ünnepséget a Magyar-Román Társaság no vében Voro3 Pétor honvédelmi miniszter nyitó tta'meg, hangsúlyozva^ hogy 1848 nomcsak a magyar nomaotnek, hanom minden szabadságra vágyó ourópai népnek közös ünnepo,' líogyvcnnyolc nagy tanulsága az ? hogy minden nép szabadsága elválaszthatatlanul összo van kötve a 'többi nép szahadsá.gával,' Ezt a történelmi tanulságot ismerték most fol Kclotcurópa népi domokráciái, amelyek egymásra találva, közösen építik jövőjüket.' Ezután Szirmai I s tván országgyűlési képviselő mondott beszédet. Rámutatott arra, hogy az 1848-as forradalmi megmozdulás Romániában épp ugy, mint nálunk, a fiatal ér tohnis égnek, a radikális polgárságnak éa a szabadságra vágyó parasztságnak forradalmi mozgalma volt. A március 15-iki tizenkét ponthoz hasonlóan a román forradalmi ifjúság is'kiáltványt bocsát ki huszonkét pontban foglalva összo követeléseit, Ök is sajtószabadságot, a foudális kiváltságok mogszüntotósét, a cimek eltörlését, a földnek a parasztság közére való juttatását kövotolik s a román nemzeti függetlenség mogtoromtéso órdokébon az ogymástól függotloh tartományok ogyositését tűzik ki célul,'A román forradalom vozérc " Balcoscu, Kossuth sorstársa: sorstársa a báróban és később az omigrációban ogyaránt. /Folyt.köv./ Ni.'