Magyar Országos Tudósító, 1948. április

1948-04-17 [953]

Megalakult a"Fogaskerék" Irodalmi .lársaság. Z« /tak A magyar munkásmozgalom egyik legszebb eseménye zajlott le s zembaton délután a csepeli WM sportcsarnokbari; .átalakult a munkásírók ÍID dalmi társasága. Az alakuló díszközgyűlésnek országos jelentőséget adott, hogy azon résztvett 111 dy Zoltán köztársasági elnök ís, aki Mihályi! Ernő miniszter kíséretében érkezett, továbbá ott voltak Ortutay Gvula val. láa és közoktatásügyi miniszter, Vores Pete* honvédelmi miniszter, Bóka László kul t us*?álla mt itk ár, a pártok és a Magyar Irók Szövetségének képviselői. á csepeli munkásság lapja, a Fogaskerék, karácsonyra és március 15-re irodaiéi pályázatokat szokott hirdetni és mlndor alkalommal tömegesen érkeztek bc ^sr.lntronalaa pályamunkák. Ez érlelte m.íg azt a gondolatot, hogy megalakítsák a "Fogaskerék" irodalmi társaságot, am olynek célja a munkásírók összefogása, nevelége és fej] esztége, valamint a.munkásság osztályh

a

rcának támogatása irodalmi eszközökkel, Ehhez a mozgalomhoz az ország tíiXxÁ en r és ze ben csatlakozna^ r*«jd és igy ebb vi * keretben is szol gál ják a ma gyar raunkáaság sz el 1 emi f 3j 1 "dó sét0 A Sportcsarnokot zsúfolásig megtolt" hallgató.3ág mel eg ünnepi ég w sel fogadta Tildy Zoltán köztársasági elnököt. AS előké

3

zltő bizottság ftevében Gyöngyösi István rámutatott arra, hogy 'a dv-nok-ácl ában nyitva "áll «Z ut a preletártömegek tehetséges és tudást szomjúhozó fial elátt. á munkásírók a szellemi nidépiteg munkáját akarják elvégezni, erén a hídon át a munkásság a mult Hnyomó rendszeréből a jobb, -boldogabb és igazságosabb társadalom f i é £ut. Elhatározták, hogy még óbban -z évb?n ki-'dják Magyarország, sőt Kö^épeurópa el ső munkások irta antológiáját ^3 "slvoszlk a kapcsolatot a Szovjetunió és a s zom? 7 édos népi dőiuGkráoiák munkásír óival, ezzel is elősegítve ország-lnk bar éti egymásra tal ál ás át, Ortutay Gyula minísz >;r hangoz tattá, hogy a Fogaskerék irodalmi társaság megalakulása egyszerre jelentős irodalmi és politikai k y?demé*rczés le, "3bbon a oent?ná-l3 esztendőben minden nap eruL ékezh tünk 46-as s zabadságharbos hőseink küzdelmére. Eötvös Józ3ef a költészet hivatásáról szóló tanulmányában rámutatott arra, hogy a magyar él ib jövendő hő'sol^ nan lovaglóterekon és a nemesség helyein szül ?tn±, han m a mühlyek és barázdák népe körében, és az Irodalomjának r ± st a hősöket kell szolgálnia. Mint 1848-nak annyi más n«=gy eszméje, ugy "Sötvös Józsefnek ez a gondol? ta ls elsikkadt. Most a d-.-:mokr ádia ogvalóslt ja ezeket az eszmék et. A dolgozóknak a politikai és gazdasági hatalom megalapozása után m.sg kell hóditanlok a sz illem t rül jteit. is . ?5zi termesze tesen nem történhetik mag egyik napról a másikra egy r "indái et kiadásával', hanem hocszu , iskolai munkájával és a autodldafetlkus -művelődés fáradságot utján valósul '&'%, f /Folyt,köv,/