Magyar Országos Tudósító, 1948. április
1948-04-10 [953]
Rákosi Mátyás öágy bcssódot mondott c. Műegyetemi '^ochhfckus Kör konferenciáján. Na/Hm A Műegyetemi technikus Kör április 10- és 11-én a Műegyetemen konferenciát te.rtott amelyen megvitatják a müegyotomi ifjúság aktuális problémáit és jövő feladatait. A konferencia ünnepélyes megnyitó ülése szombaton délután volt. Megjelentek az ünnepségen Rákosi Mátyás minis ztorolöölői©2yáttc3, Ortutay Gyula vallás- és közoktatás Ügyi miniszter, Gorő Ernő közlekedésügyi miniszter, Karezag Imre iparügyi államtitkár, a Mérnök Szák szervezőt képviselő tőben Zontai Béla, a Magyar Ifjúság 0»szágos Tanácsa részéről Non György erszággyülési épvisolő, a MEFESZ részéről Szálai Béla elnök, ott" voltak továbbá 0sütős Zoltán dr, rektor vezetésével a Műegyetem tanárai, valamint a különböző tárgyé sülő tok, egyosületek és testületek képviselő?.• Harsány! Kálmán elnöki megnyitó/- után elsőnek Rákosi Mátyás nini s z torolnö kholy o tto s emelkedett szólásra és b . s zédébch mol ta tta az egyetemi ifjúság nunlcáját. Emlékeztetett arra, hogy a régi uri renc ig ; .,n komoly politikai szempontokat vitt bele S műegyetemi oktatásba. Nemcsak '.rra fektetett súlyt, hogy a Műegyetemről kikerülő mérnökök jómérnokök legyenek, hanem egyben arra is, h/ogy reakciós, népellenes legyen a beállitottságuk, A nevelésben benne volt az a tendencia, hogy : . á mérnök /a m unka3ok' között dolgozik, éoözzo magát urnák és a tőkés hely tar- /ak i / tójának. Ez a kot politikai szempont veit a döntő és nem egész siker nélkül bele tudták plántálni a fiatal egyetemi hallgatókba azt az érzést, hogy urakénak és a m unkás tömegek felett parancs óloknak születtek. Ennek or.,dmér.yo volt az, hogy 1919 után, különösen'az elsc években a Műegyetem veit a magyar ifjúsági reakció központja .Gondoljunk csak a hírhedt műegyetemi csendőrzá3zló'- Íjakra , Termeszetesen ez 0. koncepció már -kekor sem volt tiszta és makulátlan - folytatta Rákosi Mátyás, - A Műegyetemről kikerülő mérnökök jel: ntékeny rószo."különösön az első időben,' nem valami úrias életmódot folytatott, A tőkésrondszor er dménye az volt, hegy például Németországban a vegyészmérnökök 85 százalékát csak az I.G,Farbonindustrio foglalkoztatta és bizonyos fölig 'monopóliuma veit a mérnökökkel szekbon, Hasonló, lett a ho^yzet Angliában, an'ikor megalakult a birodalmi kémiai tröszt, amely lényegében az összes angliai kémikusokat foglalkoztatta és természete seu diktálta nekik a jövedelmi lehetőségeket is • Amerikában és Franciaországban is ilyen jelenségek voltak, Ugy, hogy az az illúzió: a diák elvégzi az'egyetemet és utána kimegy urnák, - íiár nem nagyon volt fenntartható. Ennek ellenére azért egész a felszabadulásig elérték a tőkések, hogy a mérnök szembenállótt a nunká so kkal ,/j f 0 ls zaba dúlás után ha lassan és zökkenőkkel is, de javult a helysot . Ebben bizonyos fokig szerepot játszott az, hogy felszabadulás után, kÜlUnösen az inflációs időkben az egyetem hallgatói és tanári kara észrevehette, hogy a magyar domolcrácia, azon bolül a kommu. ista párt és az ipari munkásság mennyi gondot és áldozatot fordit az egyetemek, a kultúra, köztük a Müegyotomi talpra állítása érdekébon. Különösen a n Munkások a tudományért" mozgalom révén sikerült közelebb hozni ozt a két azolőtt egymással szembenálló réteget, /Folyt, köv / P. _
