Magyar Országos Tudósító, 1948. március

1948-03-22 [952]

M4GY4R ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ /MOT/ 18 Óra ^ 0 porc 1948 mároius 22 . XXX. évfolyam /jugoszláv-magyar szövetkezeti délután, folytatás ./ 17.kiafiAs Ni/Hné Ezután °suka Zoltán, a Magyar-Jugoszláv Társaság; ügy­vezető titkára felolvasta Vicskovics ^ihajlov, d Jugoszláv Szövet­kezeti Központ főtitkárának olőadását, aki akadályoztatása miatt nem tudott jelen lenni a jugoszláv-magyar szövetkezeti délutánon, Jugo­szláviában esupán a szövotkczctckct több mint hétmilliárd dinár besz­órté a megszállás alatt. 4* kisgazdasági egyodek tőség saját orejükből nom tudtak volna foloinclkcdni, fojl(fcfié süket a szövet­kozeiek biztosították, Jugoszláviában a lakosságnak ma már több, mint 85 szövetkezőtök utján szerzi be szükséglotoit és adja ol termék nyoito Több, mint lo.ooo különböző szövetje zot mülcödik, ezek közül 6,256 földmivos szövőtkozot, ozok olősegitik ugy a falu, mint az o­gész mezőgazdaság fejlődését, 7oo földmogmunkáló szővetkozotbc tömö­rültek a kisbirtokosok, s ilympdon sokkal magasabb életszínvonalat tudnak biztosítani maguknak. Ezek a szövetkezetük szervesen illesz­kodnok bolo a tervgazdálkodásba, 4 szövetkezőtök a jugoszláv népi demokrácia köretében nomcsalr a termelés' emelésének és a r.c zőgazdasági mogujhodásnak hatásos eszközöl, hanem egyben a falu és a város szé­les népretogcinck anyagi jólétét és kulturális szinvona­lat is omelik, 4z előadáshoz hozzászólt Dogon Imro, az Országos Szö­vetkezeti Hitolintézot holyott0 3 vezérigazgatója. Ismertette azokat a ta paszta la tokát, amelyeket jugoszláviai tanulmányútján szerzett a jugoszláv szőve tko zot okről» II., gá 11a pl t o t ta , hogy a szövetkezőtök a legmegfelelőbb szervezési életformák a mo zőgazdaság fejlődése és a paraszti életszínvonal omelésc tekintet ébon, ogyuttal összhangba hozzák az árutermelő kisparaszti gazdák egyéni erdekeit az ország szocialista építésénél: kollektív szempontjaival. 4 magyar szövetke­zőtökről szólva . IdLcmclto, hogy az általános szövotkezetok felé koll vonni az irányt, s a parasztság legszélesebb rétegoit önkéntos köz­romüködés formájában be kell vonni a falu szövetkezeti mozgalmiba. Jugoszláviai tanulmány utunk sorAn - mondotta - hasznos tapasz ta Is. to­kát szereztünk, 4z ott nyort és a magyar a de ttságokra a lkai mázott ta-. paszta la tokát meg is val^ s itjuk, olyan szőve tto se ti mozgalmat épitünl; ki, amoly valóban a magyar parasztság szövotkezoti mozgalma 3o sz, va­lóban boloépül a népi domokrácia tervgazdálkodásának egoszébo és a dunamonti népi domokráciák tervgazdálkodási rendszerébe. Dr. R u binyi i J ál, a MOSZK üzomi bizottsági olnöko han­goztatta, a dolgozó parasztságot az egyszerű árutormolés v onaláról át koll vezetni a szövetlcozeti tervgazdálkodás vonalára. 4 földmivos szővetkosctclaick az egész parasztságot magukban kell tömöritoniök. Mindent meg tos zünk - mondotta - , hogy a jugoszláv népköztársaság sző­ve tko ze t i mo zga Imának crodményo11' f o lha s zná Íjuk. /MO T/ P. -.­Magyar Országos LevéJíar 6-ff

Next

/
Thumbnails
Contents