Magyar Országos Tudósító, 1948. március

1948-03-11 [952]

• h i b a i g a z i t á s .A MOT mai 23.kiadásában U

A diósgyőri vasgyár munkásai a "vörös

51 szabadságharcosokért" cimü hir elmét kérjük igy javitanií "A diósgyőri vasgyár munkásai a görög szab;-dságharcosokért,

B /MOT'/ Ennals főtitkár előadása az IMA szervezetről. Kö/Gnó. Jolán F .Ennals az'egyesült kemzetek Barátai nemzetközi Szövetségének /U1T4/ főtitkára, aki rövid tartózkodásra Budapestre érkezett, csütörtökön délután a külügyi Társaságban előadást tartott a szervezet munkájáról, Az előadáson megjelent többi között Boldizsár Iván külügyi államtitka*. Wesselényi Miklós, a Külügyi Társaság elnöké megnyitója után Páloczi Horváth György, a magyarországi UkA főtitkára bevezetőben elmondotta, hogy Ennals nemcsak az UK4 főtitkára, hanem -a szabadságért és bókéért folyó küzdőlomnok egyik ismert nemzetközi harcosa. Mint az angol hadsereg őrnagya Jugoszláviában az egyik partizán hadosztálynál összekötő tisztként működött és a Tito partizánokkal jéban-rosssban együtt harcolt, A nemzetlcözi ós az ifjúsági diákmozgaInakban, valamint az Egyesült kom-zotok Barátain:.k Világszövetségóben,mind-iiütt ahol megfordult a világon, a béke és a demokrácia harcosa . volt» Ereials főtitkár előadásában mindanokolött- hangsúlyozta, hogy a háború alatt, amikor a demokratikus • nemző tok a fasizmus, a nácizmus és japán elnyomás ollón küzdő ttok és a harcot meg is hyerték, nem ;/gezdd-Lmoskcdhot'tok volna, ha nem lett volna meg az együttműködés a nagy nemzőtök között. Ez az együttműködés volt az alapgondolata az BgypatLlt iíemzetok/uiíO/ mogalaki tásá'nak, '. Ujabban - folytatta Ennals - ujbel háborúról beszél- ' nok. "Két hónappal ezelőtt, amikor eljött Amerikából, ott ugy irtak 'a lapok, mint..a t h. ború meg is kezdődött volna,. Mi, akik ismerjük, •-.ilyen •gusztatácpidh-l járt a háború, Budapeston, Varsóban és egész Európában, kádjuk, kogy a jö'/ő háborúja még' borzalmasabb lonno ós ÍZ EG ász vrt'.a tAKbss'Gá , elpusztulna. Vannak, akik kivannak . egy második háborút," mog kell azonban állapi tani, hogy Kclotcurópa • nem akar háborút. Le nem elzárnak"háborút o tömegek Amcrucában,vagy Belgiumban sem. - Hogy kerülhetjük hát el a háborút? Hogyan építsük fel a bék-M világot? Erre csak egy ut van: az Egyesül* kemzetek Szervezete* Mogyan r lehetőség arra,'hogy jobb élőt le gyón a vilá-' gon, a kérdés'csak az, hcg^aH használjuk ki ezeket a lehetős ógokot. Egyik fontos felőétele ennek.a gyarmatoknak megadni az önállóságot . és a szociális f ejlődós lehetőségét, -Ha a háború alatt Jugoszláviában, csak a jugoszláv kormány harcolt volna,- akkor ma is még a neműtek'lenn énük ott ag urak. Be ott a nép maga harcolt a fasizmus ellen. Azért győztek a demokratikus országok a felszabadító háborúkban, mert az ott élő népek tudták, hogy miért harcolnak.'£ /folyt, köv./