Magyar Országos Tudósító, 1948. március

1948-03-09 [952]

Megnyílt a u

Hárc és munka Jugoszláviája

0 kiállítás. Ni/Hm A Magyar Jugoszláv Társaság *A harc és munka Jugoszláviája" clmmol kiállítást rendezett a Károlyi palotában. L kiállítást -ISKLden délben nyitotta mog ünnepélyes külsőségek ]á5zött Dinnyés Lajos minis z tor elnök. ^Iz ünnopségon mog jelent Tiídy Zoltán köztársasági elnök, Szakssits Árpád minis zto:rolnöldiolycttcs, Mihályfi Ernő miniszter, Rónai Sándor kor. s kodé kai és szőve tkezotügyi ' miniszter, Kádár' János a Lfegyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese, Gyöngyösi János, a ldLsgazdapáít főtitkára, képviseltette magát a rendőrség; honvédség ós a főváros, valamint a különböző társadalmi szervezetek.' Jugoszláv részről megjelent Karlo Lirazovios budapesti jugoszláv követ- a ju goszláv követség valamonnyl tagja, Badnjovios jugoszláv meghatalmazott minisztor^ a külügymi ni sztórium saj tóf őnökc, ott volt továbbá & %gyar Jugoszláv Társaság oaész vc'zctöségo. L Magyar Jugoszláv Társaság nevében Erdei Peroné üdvözölte a köztársasági elnököt, a jugoszláv kövotett és a., mogjclonto---.. kot, majd felkér to Dőamyés Lajos miioisztorolilököt a kiállítás mog- \~ nyitására. > s Ezután Dinnyés Lajos minisz tor elnök mondott beszedőt. /Dinnyés L

a jos -minis z to re lnök' megnyitó besz'dét a roi mai 10.-és H. leadásában köpültük./ íinnyés Ir.jos miniszterelnök megnyitó beszéde'után K^rlö Mrazovics budapesti ^ugoszlá.v kevot emelkedett szólásra. - Ezt a kiállítást - mondotta - olyan időbon nyitjuk mog, amikor a magyar nép és Jugoszlávia népoi a kölcsönös segélynyújtási együttműködési ós barátsági szerződés megkötése után azon dgyolaeznok, hogy egyrészt minél jobban kifőj les szék kulturális, gazdasági és egyéb kapcsolataiköt. másrészt pedig, hogy mégjebkan fokozzák a világbéke mog szilárdításáért vivott oéltudatos harcukat az imperialista háborús uszítók terveivel szembon. - Ajj uj Jugoszlávia békoszorctő politikája nemcsak a nép forró vágya, hanom logikus követkczményo a lezajlott társadalmi, gazdasági változásoknak. A népfelszabadító harc nem volt Jugoszlávia népeinek egyetlen hőskölteménye. Jugoszlávia népoi ujabb történolmük során állandó harcot vívtak, óriási áld-ezatokat hozt ;k nemzeti szabass águkért és küzdöttek a szociális igazság, az egyenlőség és egyenjogúság eszményeinek'megvalósításáért* képeink y

riási áldozatai; harcos hagyományai és szabadságvágya, jutottak igazi és teljes kifejezéshez a népfelszabadító harcokban. - Ilyen oredmónyekot csak azért lehetett elérni, mórt Jugoszlávia népei lerombolták a régi társad; Imi berendezkedést és a régi J,ugoszláviéból - a népek börtönéből - a népek testvéri közösségét teremtették meg ós olyan országét építettek ki, amelyben a falu és város dolgozó népe 'a teljes és oszthatatlan hatalmat gyakö rolja. Képeink szabadságának kivívását az a/^tudat is c-lesegítette, hogy a szovjet tcstvorolikcl vivottkközös harc a. végső győzelemhez vezet, /biztos /Folyt.köv.