Magyar Országos Tudósító, 1948. február

1948-02-25 [951]

A A A . ÉVFOLYAM , • /A HUTTE-'Í ÉS LEVER R.T, ROCANTÁSI ÜGYE A PESTVIDÉKI TÖRVÉNYTZÉK ElúTT, 2, FO LYT4 T^S,,/' T» KM/SK M MÉG HA AZT IS HITTÉK VOLNA, HOGY A TA.íTANY S Ö'Z Z . L FŰTÖTT, AZ AG 00 L KIHALLATSZÓ ZÖREJ ÓVATOSSÁGRA, LEHATÓ VIZSGALATRA KELLETT VOLNA, HOGY INTSE CK E T « I PA R F E L (J G Y E L ó' SZAKERTül VALLCMÁSÁLAN HANGSU LYO.ZTA ,HOQY WÉŰTELLN^ M U S Z A K I KÖNNYELMŰSÉG ES N/»GYAf?ÁNY« GO N 0 A TLA US í t IDÉZTE ELUf. oECEMCER £7—É N CEKÖV ÉTKEZETT ROC'ANAST. fí»HONY| DR, KOS Si TH GYÖRRGY ÁLLAMÜGYÉSZ KÉRDÉSÉRE, HOGY VÁJJON E GONDATLANSÁG NEM KELTETTE-E Í ENNE A S Z.'. C 0 T.í ZS SYANUJ.'T, K | — JELENTETTE, HOGY AZ A BENYOMÁSA VOLT, HOGY CSAK IGEN NAGYFOKÚ KÖNYNYELMUSGGEI ÁLLT SZEUEEN, BOCDANOVICS R t N D $ R F 0 N A D N A S Y ERRE MEGJEGYEZTE, HOGY P.-NHE EZEK A SSROZATOS KÖNNYELMŰSÉGEK, GONDATLANSÁGOK GYANÚT K tLTET TEK , PAHGNYI !PARFELUGYELO DR. HAJNÁDY TANÁCSELNÖK KÉRDÉSÉRF. K I J t Lt NTE TTE , H03Y A HUTTÚR ÉS L^VER-GYAR M A R S A R | N 0 S Z T Á L Y A N MÁR MÁSKOR IS TAPASZTALT A VE-ZETOK RÉSZÉRŐL MŰSZAKI GONDATLANSÁGOT, HIÁNYOSSÁGOT. VAJBA ÖDÖN NY , «? M

!! E G Y E Tt. u | TANÁR ÉS UR/NNYI JÓZSEF MINISZTERI FŐMÉRNÖK, SZAKÉRTŐK VÉLEMÉNYE ALÁTÁMASZTOTTA ÉS KIEGÉSZÍTETTE p A H 0 NYI ÉS BODGANOVICS VÉLEMÉNYÉT. EZUTÁN A B | R ó S Á G TANÁCSKOZÁSRA VONULT VISSZA, HOGY A VÁD ÉS VETÉLEM Rií S Z ÉR Ö" C' t L 6, Tt R J E S Z T E T T 6IZ0NY'TÁS K | E « ÉSZ IT ÉS F E LETT DÖNTSÖN. /Fo lgt , kÖ V ./ A nyirádi bauxitbányászoa hároméves terv sikeréért, 0 ly/sk A háromóvws torv határidő előtti a-ogvalógitásáért ós ezzel o magyar dolgozok jólótén-k omoiésé'órt folyó aiunkavorsonyckbo a munkásság és haladé órt-laiség o oyro széle sobb tömogol kapcsolódnak bele, A

tt

Mr.;ryor Bauxitbároya

11 Kzgyar-Czovjot Bcuxit-^uminium r.t. nyirádi bányaüzemének munkásai, knikas-i és mérnökei, átérezve 0 munk .verseny fontosságot, lugutubbi üzemi gyűlésükön olkai-'.noztik,hogy rósztvesznok a nemes versen;,"bon, hogy ilymédon :. termelési .tervot határidő előtt tvljesitvo, népünk fele:.

:

.-lkod~sét szolgálják. Az üzemi gyűlés hangulata ós az ott hozott hat .rozatok ujabb bizonyítékai annak a megváltozott helyzetnek, amely a magyar dolgozóínnak a munkához és termelőé a skö zölá^ez valló uj viszonyát jellemzi. ftr

áied az ország, magadaak épitodt" jelmondat úgyszólván :dndenki előtt válik valósággá, Az ..llamositással a magyar dolgosok lesznek a bányák, gyárak tulajdonosai ós igy termesze-t-s, kogy az államosított válk'.latoknál ke zdóraényo zték a dolgosok Ívgjobbjai mue ka vers enyo kot. ' A magyar ozüst, az alumínium ma már a magyar, dolgozóké es azt, hogy a magyar ezüst eréének, a bauxitnak soron jó'kezekbe került, a nyir.-di. bányászok alábbi .falaivása Is bizonyltjai. n A. "kagyar hauxitbánya" ; agyar-Szovjet Bauxit Altminium r.t. nyirácli bánya üzeméne k dolgozói, felismerve azt, hogy nyersanyagban szegény országunknak fokozottabb szüksége van alumiiiiumra -mondja többek közt a "pelhivás", - e-aynéaes lelkesedéssel or számos íounkn versenyt hirdetnek, A nyirácli bányászok az ország bauxitbányáinak összes fizikai és szellemi dolgozói t országos bauxitbányász inunlxversenyre hívják ki, A nyirádl bányaászok kötelezik magukat! 1. a bauxit termelés havi elóiráhyzatának tulteljesitésére, 2. Évi teljesítményben az 1947 évi Össs te ljesi tmény tulha laöásárn, 3. A termelési önköltség 6 százalékos csökkentesére 4, o. munkafegyelem me&javítására ..Reméljük, hogy a többi bauxitbánya bányászsága hasonló gyosnx-a:.T.rassa 1 oelekapcsolódik a nemzet - uj jaóniteseert lncitott munka ver senyunkbe A "Pelháivas

n-t forkolab Liklos., a helyi szakszervezet elnöke es Pacp István, az üzemi bizottsáy ejnmme.mirtiyj.c_ a la. /nCT/