Magyar Országos Tudósító, 1948. január

1948-01-05 [950]

/A Kunfi Gárda csatlakozott a 3zocí áldomokrata Párt'fővárosi végroha j tc bi zottságának. határozatához. 2 .folytatás ./ TTa/dné, Justus Pál hangoztatta ozután, hogy a Szovjetunió kitört amögül a blokád mögül, amely mögé 1917. óta megpróbáltak belátni a kapitalisták és befolyása, hatalma a világ minden re* szón erezhető, Ez érthető műdön idegesiti az Egyesült államok tő­késoit. Á Szovjetuniónak o világpolitikai ol&Gtörésével párhuza­mosan minden'országban és minden világrészben megnőtt a munkás­osztály hatalma és befolyása: megnőtt az a , veszedelem, amolyöt rz orca munkásosztály a hanyatló kapitalizmusra nézve jelent, legyen nyilvánvaló mindenki előtt,hogy a kapitalizmus'mai formájáé­ma nem a technikai haladást szolgálja, még annyira sem produktív valami, mint amilyen a kapitalizmus kezdetén volt. 4 monopoltőke egy élősködő valami a világ népeinek testén, retteg minden log«* kisebb haladástól. 4 legkisebb változás is a monopoltőko uralmára nézve halálos veszedelem, Amig monopolkapitalizmus van, addig'a fasizmus veszedclae nem szűnt meg egyetlen ország s-zámárz eom. Igazi dorokráciát csak a szocializmus jelent, - 4 kérdés a mi számunkra változatlanul csak az lohet: ugyanarra a gazdasági és társadalai alapra, amelyből teg­napé fél világon fasizmus lett, leh^t-c tartós demokráciát épí­teni? Non: lehet. Ha nem lehet, akkor a kapitalista termelési rend lebontása nemcsak a tudatos szociálistáknak a feladata,ha­nem mindenkié, aki a. demokráciát meg akarja védelaezni.Mi, szo­cialisták ennek a felismerésnek a fényénél láttuk még a magyar* demokrácia legfontosabb teendőit és ennek alapján indultunk cl. Ka politikai demokráciát nem lehet a tőkés termelési rend alap­vető átalakítása nélkül csinálni, akkor nem lehet megcsinálni a termelés rendjének ezt az át a laki tá gát, a munkásosztály', a mun­káspártok megnövekedő tt politikai befolyása nélkül .Ezért mond­juk, nem igaz, hogy nyugat és kelet ellentétéről van szó .Tudjuk, hogy vannak úgynevezett forradalmi szocialista erek nyugaton is és vannak úgynevezett . . nyugati erők keleten is, pél­dául Kaayar országon is. 4 szocializmus és a kapitalizmus áll sznobon ogymássaí.Ez a két osztály áll szemben egymással akkos is, ha az -egyesült államok és a Szovjetunió J Ilon tétéiben £e~ . iont kőzik és akkor is, na ezek'a világpolitikai ellentétek megmu­tatkoznak az egyes országokban .Hogy Spanyolországba.!! ez a hely­zet, a.z nem vitáé. Ezért tartottuk fontodnak felhívni a figyel* möi'már kezdet-kezdetén arra,hogy soha. nem volt harmadik ut a tőkés osztály és a munkás osztály között és ma kevés ebé van,"mint valaha, mert az ellentétek nagyobbak és áthidalhatótlanabbak, mint eddig bármikor a történelem folyamán. 4 harmadik ut legjobb esetben a rövidlátók, a gyávák, a langyosak ós gerinctelenek út­ja, a rosszabbak esetben a tudatos osztályárulás utja, * tártunk számtalan hibát követett el és sokan cl- • vesztették szemeiül azt,hogy partunk politikájának alapja és irá­nya helyes volt. Mi volt az, amit mogváltozhatatlannak és érint­hetetlennek tartunk pártunk politikájábon? 4z első a párt kül­politikája. Annak félreérthetetlen kimondása,hogy nem vagyunk semlegesek a világpolitika nagy ellentéteiben,a - mi helyünk a szo­cialista Szoviotuníó oldalán van. /folvt. köv./ P.

Next

/
Thumbnails
Contents