Magyar Országos Tudósító, 1948. január

1948-01-25 [950]

Na/Km- nemzőta forradalom hivatva volt megszervezni Itagyaror szagon a polgári gazdasági fejlődés alapját* 4 fo; ra dalom s zociáüs tartalma a ' jobbágyság fölszabadítása volt ós termesze te sn a polgári forradalom megteremti a földhöz műtött feudális parr.szt.ho~ lyott a"szabad paraszt birtokosoágot ós azt a proletariátust, amely ' S$ot a* ir.pitalis ta. termelés érdekében sea.kség van. Mo gállapi totta, hogy az 1843-as forradalom ugy nemzeti, mint szociális tartalmánál fogva polgári forradalom, amely kiegészül a népi forradalom elemeivel is, 4 nopi "forradalom jelonségmivel már 1848 márciusában találkozunk", amikor a bud .pesti mesterlegények-, mú.imások, napszámosok, az értelmiség által vesetett alsó néprétegek elnyomása volt az, 'at^

ar a 48-as töx-vonyhozásbói kikényszeri tette a jobbágyság mogaZÍÜ\XPÜ&sét és az ország nemzeti f aggot le ms égőnek, a deklarálását, akkor, amikor az adóügyet^ « ré»=<-kóbr^t és küll^v^'t" önállóvá tes-sUs--JkaRiagyar polgári forradalom Vezető osztálya kt ehkölzépbir'ta^s nemesség volt, amely nem volt képes olyan szociális forradalom élére állr-Jb, amely az agrárf orrradalmat is lerósz tel vitte volna. Ebben a forradalomban nem történi meg a szeles tömegek forradal d mozgd

g

itaaa, amely jellemzi., a nagy francia forradalmat. Kagyarországon az adott viszonyok kozö.t elsősorban a paraszti tö; ic gok mo zgósi tá sár .,le tt volna szó. Ko.-; egészülhetett tehát lei az a grárfwr regmalom keresztülvitelére, hanem 'mindezekr.ek vagyis, a po 1 ;ári domokráciának és az agrárdomotráciának a megteremtését kés óbb. időkre hagyta * Ezzel,utat engedett egy iassu^ ki nos és nehéz kapitalista fejlődésnek, cmoly-bon. a. • istenití-Sd^jjr-ii- c foua©.ü.aw^o-aal kötő *.t folytonos k aaproaiss Z'.unai , során haladt olőbro, ugy, ho.y vég-aa..-xad^>-íu.4s^ munkás és parasztosztály szővetsés4rri*»-<á&ollöt.t eljönnie, hogy a társadalmi ' feudalizmus maradványait teljesen likvidálja es l>9Í'C^_

ft

j. cij^^et.-.-^ji-. alakulás müvét. Ha a polgári atalal-uilák* snUvét nem a polgári ossstwSJg^.,,.. f:jezi be, hanem a parasztságnak ós munkasoágnak a szövetsége a munkáséig vezetése mellett, ah::or ez az átalakulás nem áll mag a polgári demokrácia kor lát a inal, hanem tovább fejlődik a népi Ú.<XA okrá cla irányába, Un létrehozza azt a. ka? szakot, amelynek részesei és termékeny előrevivői épp-ma mi magunk vagyunk. Molnár. Erik előadását leikos taposol fogadták, Utána Szalay Sándor ár.- egyetemi tanár szolalt fel és hangoztatta, hogy a forradalom jellé g.ze tessége : fo a ve &a Imi la g jyorá ós gyökeres vál-. tozás, .a belső tömeg megmozdúlása. Ezen felül lényeges része a forradalomnak az államhatalmi apparátus birtokbavétele és a közigazgatás átszervezése. Az 1945-ös helyzetben hiányzik két feltétele a forradalomnak: a Iiataki változást nem belső megmozdulás hozta létre és e v: .Itozá. sal'szemben ellenállás nem volt. Ezért 1945 nora ' forr'-.ao lai esztendő. Ahoz, hogy 1945-öt a forradalom első esztendején..;.- lehessen tekinteni, szükséges, hogy megoldjuk a munkásosztály minden erejének egyesítés ével, a parasztság és haladó é tc.lmiség bekapcsolásával a népi forradalom követelményeit, az.államhataloia_ nagy obi) mértékben való .meghódítását, a közigazgatás gyors átalakítása ty /HOT/. — . — Ky. \ • V. . ' ;, 1