Magyar Országos Tudósító, 1948. január

1948-01-25 [950]

A ke re skedoImi alkalmaz^ttak szakszorve ze ténck miskolci c seper tja tisztújító közgyűlési; tartott* » C %/Hm , Miskolcról jelentik: \ Eore sko do Imi Alka Ima zo t ta k Szabad Szakszorvoztéaok miskolci csoportja, vasárnap közgyűlést tartott, amelyen meg jelent Ligeti László országgyűlési képviselő, a szakszer-' voz.t főtitkára. D.amé ter Árpád e-liiöki ny ittm i után Li ;oti László tartotta meg ba számoló ját.ide. aolte, kogy a kollektív szerződés, a dolgozok él., tszxnvonalát eme li . 'kogálla pitotta, kogy a magyar, munkások életnívója magasan felette áll az osztrák ós a francia dolgozói: é3Át3ainvonaláiu.k^JgricKl. »4pi.,4omo.la'4cia van... -ot-t-x'^^d^ nyugalom, biztonság urolkodik és >a dolgozok óle-tc:dLxr<rone.la emelkedik. Ahol 9 az amerikai imporializ.mus az ur, mint például Görögországban--vagy Pranciaországbaa, ott rendetlenség és zűrzavar van és sztrá-KlcQk,^a.-í-...—• várják, a munkát, csökken -a," termelés és hanyatlik a dolgozók elet* színvonala, Sokar. ,arra '•spekulálnak, hogy majd mcggy(3ryjfl11<v magyar demokrácia és visszatér a régi rendszer. Ezek csalódnak, mert a magyar demokrácia erősödött, egymás után kötünk -tokárát sági ós segélynyújtási egyezményeket a szomszédos de-mokratilzas államokkal, A bankok á llamo3itása következtében a nagyipar hetven százaléka került az állam tulajdonába, vagyis a .magyar do Igo zók he tven százaléka *&tv nem a kizsákmányoló kapitalizmusnak dolgozik. A szakszervéz- tal.nek ma már nem kell harcban államok a tőkésekkel, ehelyett nevelői munkát végezhetnek, A gazdasági éle+^-iisd^Vs. aiértőkben a szakszervezetek, ellenőrzése alá kell he,iyezni, mert csak igy lehet kiküszöbölni a vi ssz» • X-.«©-tl- László végűi a munkás egység fontos. iíáglr---. bh-V-eo-. -fel a figyelmet. A nagy tetszéssel és lelke 3 tapssal fű^c-aai^-b^í^iBo^^^ • ló után sor; került az. uj "tiszti kar megválasztására , /gOi/. • ' Polgári forradalom, népi forradalom., ha/Hm * A fővárosi ííépmübelési- Központ a ce .tenárium a lka laából

v 11 Polgári forradalom, népi forradalomé cimmel vitasorozatot indított a 48-as szabadságharc forradalmi jelentősége ismertetése céljából. A vita :bah való részvételre a szellemi és tudományos élet legkiválóbb képviselőit kérte fel a Népművelési • Központ. Az első vita vasárnap d-élben volt a Zeneakadémia nagy te rm ében, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. ' ' ' '.' Paludi János dr.

r a népművelési Központ f őigazgzlmjának megnyitója után elsőnek Eckbart P.-renc egyetemi tanár szólalt fel s rámutató t arra, hogy 1848-ban Luróprsserte forradalmak fcajlot-. tak le.'iís:;; mindegyik f orr a dalomnak volt ezek közül osztályforra. dalmi jellege. Hangoztatta, hogy -agyar polgárságról 1848-ban beszélni nem lehetett, 0.0 ép ugy no.i volt gyári munkásság sem. meg éle'be se léptek a 48-as reformok és máris megindult a reakció o ' • királyi udvar részéről, A magyar forradalomban a nemzet minden rétege egyformán részt vett s ez a forradalom Kossuth lánglelkü vezetése alatt az egész nemzetiét politikai colok érdekében egyes ltot te o Habsburg dinasztia elleni küzdelemben. 1848-ban a vezető 03zmé}g nem társadalmi, hanem nemzeti eszmék voltak. /Folyt, kav,/