Magyar Országos Tudósító, 1948. január

1948-01-17 [950]

- XXX.' évfolyam. /A 3,eIbáygyilkos műegyetemi hallgató a rögtönitélő'biróság előtt .a.foly t./ Tö Ila/Sk ítosenhoffer ezután elmondott a, hogy -január 6»-éti este háromnegyed hat .órakor találkozott a Kiss János-utcában a lánnyal. Egyttst menték a' Szabadsághegyre, ahol azenban nem találták meg az Őrnagy v 111 áj át, mert hiszen az nem is létezett. A lány türelme tlenke dett, mire o azzal csitt totta, hogy ugy. látszik, eltévedtek a. sötétsóg"ben". /Sy/ Ezután az elnök kérdéseire részletesen elmondta, miképpen ölte meg és rátolta ki á szerencsétlen fiatal lányt. Az elnök intézkedésére kicsomagolták a tégla alakú, súlyos ködarabot,^ amellyel a gyilkosság történt.' Kiderült a vallomástól, kogy az első ütés után a kő kiösuszo'tt a gyilkos kezéből, elgurult és o utána szaladt.. Közben, az áldozat • 1 megfordult, sikoltozott. Ekkor a gyilkcs előbb homlokon suj'tct ta, majd megfordította arccal a föld felé ős hátulról többször fejbeütötte, addig, amig hörgött.' Azután vonszolta a gödörhöz es temette be • Az ei nök megkérdezte, milyen helyzetben fektette az élettelen nőt a gödörbe, majd megjegyezte, hogy amikor a rendőrség megtalálta, más helyzetben volt amiből az következik.- higy még volt benne egy ideig élet és elmozdult az eredeti hely zetből.^e lmondta azt is-, heg' a bunda a gyilkosság előtt már nála volt, a leány felső és alsóruháit azután tépte le, hogy ha ráakadnak ne ismerjék fel. £ A vádlott - T-it csinált o ruhákkal? - kérdezte az elnök. - Egy gödörbe tettem és elföldeltem^ - menöta alig hallhatóan ; c. gy ilko s. . •! • ... - Mikor vette magához a retikülben lévő értékeket? - Amikor már el akartam menni, észrevettem a földön a re tikült, amelyben két zálog-jédula volt, az egyik egyik boáról, a másik egy gyürürul szolt, A pénztárcában huszonhárom forintot találtam. A re tik ült el de bt ara a Fyul -utcában, az értékeket magamnál tartottam. Azután Horváth Antalnéhos mentem és azt mondtam, a bunda feleségei^ pénzre van szüksé- günk és el akarjuk adni. Egy kicsit sáros* volt és tapadt a hónaljánál. A kezem is csupa sár volt, azt mondtam, megcsúsztam és elestem. Megmostam 'a kezemet és kértem Ho-rváthnét, próbálja eladni a bundát, - vallotta a vádlott. A továbbiakban azután előadta, hogy Horváthnétól Német József nihez ment, ahol társa léget talált, leült velük kártyázni, ami háromnegyed tizenkettőig tartott. - Maga nyűg: tan spapszlizott ezek után? - kérdezte csodál. ko zva a z e In ök . - Nem voltam nyugodt, nem is tudtam rendesen játszani. Fel is t'

;

ht,hogy Ideges vagyok, liéraethné megjegyezte: máskár mindig nyerek,most pedig vesztek. Innen ha. m mentem, de szüleim már aludtak. Másnap a bundát elhoztam Horváthnétól, aki nem tudta eladni és egy oszeresnek háromszáz^ forintért odaadtam. Délelőtt apósomnak megadtam ötven forint tartozást és délut an utaztam ha zo, f ele ségemhe z • /Foly t .köv./ Kv.'