Magyar Országos Tudósító, 1947. december

1947-12-31 [949]

' • /Barcs Sándor uj ovi krónikája. F

olytat

ás »/ '7' / 0 Ky/Gné. Dc vájjon hányon akadtok ily ónok 0. letűnt évszázad alatt? Bizony, kevesen, Sr/ámukot akkor tudtuk csak igazodóan felmérni, amikor Petőfi szállóménak hordozója, a másik kongchiá-lis, nagy költő, József Attila a vonat kerekei alá votottc magát.S a r.órleg sarniv-.lQon szomorú ós im;g.döbbontő^ kópét kutatott • amely szívós nunkával távolította ;I :. tör.e ack.,t 1848. szellemétől. 4 48«as forrad lom bukása • nagy katasztrófa volt, tk> ezt a nagy katasztréfát mégcsok növelte:, majd betetőzte az az évszázados pbláL'* éika, amely rétire gott ^á r.ópí^reformoktól^^rott ..-•ott sz -U: iberl^ ka. ionom a koncot'félté .nagytőkés és a paraszti'verejték 0lprédálója,a iv gybirtokos. Ennek a rendszernek néni volt ssrrnd. setjj drága, ha 1848, meghamisítása kerülő; szóba, - ennek a rendszernek non volt drága , seai az énber.'let, ser. a haza, ha az* bizonyos konc veszélyben forgott. Ennél: a rendszernek egyenes hajtása, a nyilas terror odáigg . ; m nt pimaszsáságában, hogy még Petőfit is ki nr-részelte sajt':itani és otrotaba, zöld betűkkel pingálta p kazak falsra, mini jelszót, a "Talpra ma/yar^-t. kz vplt ú letűnt rendszer utolsó, de élesen és groteszkül jellemző hamisitáda, iellemzo ugyanúgy nortá-.yra, mint olo- sire, ameIlye 1 kicsnvarták 1848, igazi .értóimét, 180 fokos szegben fordították a fonákjára és, a nép ellen játszották. kL. konéáiából, oá-', cl a dicstelen színáiázbi)! csupán néhány kóc maradt a füstölgő romok között, nei .ásg/ elhajított lárv •, né.l;ány ;

szétszakadt ke 11 ék, néhány üresen kongó, üveges sseaimol bámuló'jolszO ós semmi •egyéb? Pornó tj iik-o aze állítani,hogy a letűnt rendszerek cuda.to's os - va llljuk csak bo - igen alapos léit kuérge zése a f.. Is a bámulás pellanátátol kezdve sommivé foszlott? kilitha ;;,jun-c nyugodt lolkí.i-smorottel . zt, hogy z évszázados fortozés, az évszázados félrenevelés, az évszázados aknamunka nyom nélkül ilk.nt el ép vele együtt pusztult k a sötétség, ostobaság, vakhit kórokozo os:"wrá.i? . lom, sajnos, ezt nem állithatjuk, - iám - s ismételjük meg modt mzt, amit a bevezetőben mondtunk: ez egyszersmind mai élekünk egyik központi problémája is. 4 c-.-r.terélris esztendőnek tehát az ünnepségeken túlmenően •megvannak a maga ir.volö feladatai. J-g a lka. lom lesz ez arra; hogy a haladó erők, oldalúmon a magyarság la.gra gyohb s zo llomciv. 1, terjesszék a felvilágosodást, elűzzék a mult lappangó kic'rtotóit,bemutassák a aiaga kendőzetlen, ragyogó tisztaságában 1848 .igazi, nagy 0!;lkitűzéseit, párhuzamot vonj r d: 1848. és annak 0. \ -nos folytatása, 1948. között lós még szorosaábra'fűzzék a békeszerető os a békéért küzdő népek b-ráti ogys.égót:* " -'Ebből o. f ,lvilágesi to munkából kiveszi részét a aa^yar rádió is. Valamennyi osztályún!: .Ihászitette cwnt.náris prog\ ramnját és boldogok leszünk,ha csak egy milliméternyit is olöbbrovihetjük a magyar nép fejlődésének, gyarapodásának, hxJ.odásának ha.gy ügyét. Kezünkbun Petőfi Sándor fáklyáját tartjuk és ftissztik, " az - fáklya mindnagyohb és; mind melegebb rennyol árasztja el a magyar várost, falut és a magyar tggart."/kOT/