Magyar Országos Tudósító, 1947. december
1947-12-23 [949]
-1 eenténla^iumi mezőgazdasági kiállítás a földreform eredményeit de Irumo n tá Íja. o /Hn'f <1 Jfvo év tavaszán megrónát>zondö • ;os-ogazdasagi kiállitás és teny és sállatvásár olokészitő munkája nn.gy lépéssel had ad t -lörc a földek, ve lésügyi mini a z tóriumban mos t tartott értekezlettel. k rés a tv-., vök között egyöntetűen .z' a vélemény a la árait ki, * hogy a kiállítást ős vásárt aa nál is :.nkább meg kell rendezni, hogy mind a belföld, mind pedig.a kolloid előtt dokumentálják a földreform kövotkoztébon létrejött kisbirtokok életképességét és as elmúlt írét év alatt elért eredményeit«Á földreform végrehajtása során sokan olyan hangot hallattak, hogy á kisbirtokrandszer életrehivánsával Magyarországon mogáll a mezőgazdasági termelés, kz a ; godalnaskodeisank ter-?észetoson nom volt igazul:, mért már most megállapítható'' hogy háborús • leromlottságunk oééonéro is nem -gy termelési ágban elértük, oióhol pedig túlhaladtuk a békebeli eredményeket. örvendetesen feljavult álla tállományunk s ma m ár arra gondlhatunk, hogy a jövőben minőségi szarvasmarhát szállíthatunk lcül' f'á-dro, baromfiállományunk teljesen regenerálódott, hiszen okszerű és jövedelmező baromfi tenyésztést csak kisbirtokon kén telke tünk el. Ezeket as eredményeket eieg koil mutatnunk a földreform híveinek, magának-a parasztságnak, hogy lássa, mit végzett és hogy merre visz a felo.ro 13.x-dós ut ja. Ugyanakkor meg kell mutatnunk, különösééi azoknak a kulf81di álla r okiak, ahol a földreform még nem valósult meg - mezög. zdeságunk feglődését, s hógy hazai közvéloményünk 10 lássa, hol állunk,' elősegítve ezáltal egy egészséges hazai agrárhoz --a' lom ény ki alakítását. é*z elért eredmények ftokumontő.i'sa erdekében, tollát az a feladat, hogy minden erővel fel kell készülnünk a jövő évi centenáriumi mezőgazdasági kiállitás ér tenyészállatvásár megrendezésére. /MOT/ krok, vagy gödörsilót használjon a gazda ? o P/Hné hónapok óta vita folyt Kund Ede professzor és kovatsits László kísérlet ügyi igazgató között arról, hogy a takarmány tartósításra melyik földsiló alkalmasabb és gazdaságosabb: az árok, vagy gödör siló-e ? S. Szabó " ere nc államtitkár javaslatára .a badaüípszi-i "állami kiserleti telepén oiílpkis őrletet végeztek. Két siíót ástak, egy gödör és ogy ároksilót. Hat hot letelté után mos t bondottták f Pl o. silókat és megállapították, hog,/ az nroksiló széleinél 3o cm.-eo szélességbon, e. sarko Írnál 5o cm. szélességben történt romlás, mig a gödörsiló szélénél csupán 14 cm-es romlást taeasz toltak. E kísérlet mellett még egy lá. o ér letet elli tott bo a f eldmivelésügyi mi in. sz tórium, még pedig • Magyar óvárott,- ók ezeket a silómat csak tavasszal bontják fol. Megállapítható, hogy az ároksilót ott lehet eredményesebben használni, ahol a talajvíz nem 'engedi veog a- mélyebb gö dór siló létesítését. L gödörs ilck azért gazdaságosak, mert a boné. lévő takarmánynak kisebb r. földdel-való é~ . rintkez«$si fo Kilo te. ióeor lkában azért terjedt ol inkább ez ároksiló, 'mert nagy gazdaságokban, ahol öo-loo vagon tnkarnárymenryiségo t re::tároznak egy silóba, nem játszik noegy szerepet a megromlott takar... ánymén.yiség^. Hálunk viszont minden kelogram taka.rihányra. se• ,'rség van, a gödörpiló; a k:ls gaz dóságokban célravezetőbb. /MO.T/ P«- V •: • í'^vá>^r s ;g.,é., L< "í. K-
