Magyar Országos Tudósító, 1947. december

1947-12-20 [949]

A Magyar Jogászegylet ovi rendes közgyűlése a Kúria dísztermében. Tö Km/Sk Az újjáalakult Magyar Jogászegylet ma délelőtt tizenkét okakor tartatta évi rendes közgyűlését a Kurio dis zt érméden. Dr. Szladits Károly ny'« egyetemi tanár, a Magyar Jogászegylet elnöke - üdvöz ölte a nagy számban megjelent hallgatóságot, köztük Nyárádl Miklós p én z ügy min is z-tert, a Kúria elnökét, a közigazgatási biróság elnökét és másodelnökét, az Akadémia kiküldöttjét, Vojntvich Gézát, továbbá a tábla és a Kurio birói karának ©egjelont lagjali. A "Magyar Jogászegylet - mondotta Szladits Károly - igyekszik lépést tartani az élettel. Mi haladó fogászok vagyunk. Azt hisszük,hogy a felszabadulás után hasznos munkát végeztünk a jogi ujjácpülés terén. Az uj munkaév, amelynek küszöbén állunk, az 1848-as centennárium éve, amelyben a ma gy ars ág minden rétege lelkesen részt kivan venni. Mi, jogászok kétszeresen ünnepiünk, mert az 1848-as küzdelmek a jogért, az igazságért folytak. Az 1848-as törvényekkel - hangsúlyozta n

z egyesület elnöke - az utolsó rendi gyűlés olyan emlékmüvet állított magának, a mely méltán számithat az utókor, hálás elismerésére.' Az ülnöki megnyitó után dr. Móra Mihály egyeter-i rendes tanár, kúriai elnöki tanácsos mondotta el ügyvezető titkári jelentését, hengsulyozva a Jogászegyletnek az elmúlt évben" végzett kiváló teljesitrrényét,_ munkatempóját. Majd az akadályozott főpénztáros, d r. Czeyda-Ponnorsheim László helyett Móré főtitkár számolt be a számvizsgáló-bizottság , jelentéséről. Ezután a számvizsgálóbizottság tagjainak .megválasztása következett, utána dr. Beck Halamon, ügyvéd, egyetemi rk. tanár terjesztette elő javaslatát az uj tagok megválasztására. M-^st újra dr. Szladits emelkedett szólásra.-Az 1848-as centemnáriumi évet egy, a forradalmi évvel foglalkozó előadássorozattal kívánjuk kellően ünnepelni. Az előadássorozat ünnepi megnyitását a mai közgyűlésre tűztük ki és megtartására dr.' Eckhardt Ferenc egyetemi ny. r. tanár, a Pázmány Péter tudomány egyetem jog- és államtudományi kara pro dékánját kértük fel* --Nagy történelmi változások néma véletlen szeszélyeiből állnak elő, - kezdte előadását Eckhardt tanár,' - hanem lassú gazdasági •» .' és társadalmi fejlődés eredményei.' Történelmi változások megszüntetnek 3 régi életformákat, amelyekből az élet már régen eltávozott. Ilyen hatalmas változást idézett elő Magyarország történetében 1848, amely a társadalmi, gazdasági életét gyökeresen megváltoztatta. Ezután Eckhardt E>e~ reno történelmi visszapillantást vetett az 1848-as évre, hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet részéről e forradalmi lépéseket az osztrák kormány és császári ház árulása, szószegése kény czeritette ki. Végül Is a fegy > vernek kellett dönteni a magyar nemzet és a Habsburg-dinasztia^köz ött« Mint tudjuk, egész Európában győzött a reakció.' Rövid, de dicsősegtelles v*lt az első magyar demokrácia!/- fejezte be nagy tetszessél hallgatott előadását Eckhardt Ferenc-. /iGey