Magyar Országos Tudósító, 1947. december

1947-12-19 [949]

Kegyelmet kapott két halálraítélt. ' Tö áa/Sk If j • Bruckner Káador soproni földmives tizennégy éves korá­ban a Volksbund tagja lett; 1944-ben, amikor tizennyolc éves volt, a bú­csúi zsidó internálotáborba került mint fegyveres őr, áz üldözöttekkel szemben igen kegyetlenül viselkedett, számos embert megölt, vagy súlyo­san megsebesített» A népbiróság, majd a Népbiréságok Országos Tanácsa halál büntetés sel sújtotta • Hl a v inka János huszonnégyéves, csepeli születésű, budapesti segédmunkás 1943-ban belépett a német hadseregbe, 1944 decemberében mint német katona a Bartók Béla-ut 87 szárna, házban egy embert agyonlőtt .1946­ban amerikai hadnagyi egyenruhát szerzett, az 'ül?HM-ügyek intézőjének adta ki magát és különböző szélhámosságokat követett el, A népbiróság .-aráira itelte es a KOT e büntetést helybenhagyta. Mindketten kegyelmi kéréssel fordultaké köztársaság elnöké­hez, aki a két haláltüntetést életf ogyt imlani kény szer műnk ara változ­tatta. /.:o.;/ Súlyos vallomások hangzottak el Bohra József volt munkásszázaur-parancsnck ügyében a né pb írós ágon . £ magánt isztviselo Tö J/Sk Ismeretes, hogy a népbíróság Pálosi-tanáosa több nap óta tár­. - gyalást tart Böhm József £ •- . J­bünügyébon, akit a nepügyészség a legsúlyosabb hábo­rús blüic se lek":.ény ek elkövetés evei vádolt, amelyeket mint a lo9/34 számú munkásszázad parancsnoka követett el. Pénteken a Pálosi-tanács ujabb ta­nukat hallgatott ki, köztük Deák Oedecn volt őrnagyot, akit a népe Íróság életfogytiglani fegyházra Ítélt már és BŐnm századának Kurinszky nevü volt tizedeset, okit a népbiróság ugyancsak életfogytiglani fegyházra itélt. Ezek közül Kurins zky vallotta, hogy BÖhmtől parancsot kapott egy LMbenau nevü munkaszolgálatos agyonlövető re, aki meneteles közben a me­zőkövesdi országúton szökni akart, de a keret lövöldözésére mégis visz­szatért a század kötelékébe. Kurinszky most is tagadta, hogy ö lőtte holna agyon a munka s zo lg, á latos t, szerinte mások ölték meg. A tanácsel­nök rövid uton bezsrezte a 'Kurinszky ügyében hozott ítélet iratait és ezekből megállapította, hogy a tanú, Kurinszky meglőtte Liebenaut • A ta­nú vallomásával szemben Böhm továbbra is tagadta, hogy utasít-,st adott volna Líebenau kivégzésére. Szálai József népügy és z indítván,; ára a nép­biróság ezután két szemtanút hallgatott ki, akik közül Guttmann . Dáne s rro I.iebenou kivégzésével, kapcsolatosén vallett. Elmondta, hog.: alkonyat volt, amikor Mezőkövesd határában meneteltek és a munkaszolgálatosok x viaszérzésre kertek engedélyt. A sötétség leple ziott többen szökni akar tak, mire a vádlott Böhm ezek üldözését rendelte el. Liebenau félelmében visszament a kötelékbe, de Böhm ennek ellenére agyenlövoséra adott pa- ' roncsot, és ,aiáikor liebenau -összeesett,, nem engedett senkit közelébe, no gy se g it s-ege re xenessen • /ke ly t .k ov >/

Next

/
Thumbnails
Contents