Magyar Országos Tudósító, 1947. október
1947-10-11 [947]
A szakszervezetek vezetőinek gazdasági ertekezlete • o P/Hné A Szakszervezeti Tankos gazdasági értekezletre hivta öfsze _a szakszervezetek vezetőit, amelyen Friss A stv.ín és Tiráár László ismertették a munkásság legégetőbb gazdasági problémáit. Az értekezlet kimondotta, miszerint a folyamatba teendő gazdasági intézkedések meghoz a ta 1 ka-.'1 kérjék ki a szakszervezetek véleményét, illetve a rendelkezéseket végrehajtó szerveknél biztositsák a szakszerv.;zotek észvételét is. /kOT/ M egnyilt a francia- képzőművészeti kiállitás. Bg/rim A kagyar Francia Te.rsaság képzőművészeti kiállítást rendezett a Szépművészeti Múzeumban, Az Ünnepélyes megn; itó. szóra • baton délben történt, amelyen megjelent • • v o- 3*uquie francia követ, 3assola Zoltán kultusz államtitkár, valamint a magyar művészi élet számos kitűnősége. Bölönyi György a ákgyar-Francia Társ ság elnöke üdvözölte a Megjelenteket, majd 3-assela Zoltán államtitkár mondott megnyitóbeszédet francia nyelven. Hangsúlyozta, a francia művészeti kiállitás olyan műremeked mutat be, amelyeket ratzcümainkbó 1 és magángyűjteményeinkből a németek külföldre hurcoltak el és amelyeket a győztes szövetséges hadserégek nagylelkűsége juttatta vissza az országnak,E müvek klállit. sa erősen hozzájárul Franciaország és Magyarország közötti közvetlen és szerencsés művészi kapcsolatok helyreállításához, amely kapcsolatok olyan gyakran ihlették meg művészeinket, kz a kiállitás tanújele annak a tiszteletnek, amellyel magyar-ország a francia kultúra, iránt viseltetik. Az államtitkár -közölte, hogy ez a kiállitás csak- első láncszeme a francia-magyar közös kulturális ttbgnyilv.'-nulás- . sorozatának, A kiállítást követni fogja többek között az Eötvös kollégium ötven esztendős jubileumának megünneplése, a budapesti Francia Intézet hivatalos megnyitása és remélhetőleg minél előbb megkoronázza az együttműködést a francia-magyar kulturális egyezmény aláirása, /MOT/ — . — e A hallgatóság reg ák art a lincselni a vádlottat, TÖ J/Hné - Rétfalus /ítotnáa/ József veit csendőr törzsőrmester háborús bűnügyét tárgyalta a népbir°fkg Sarta-tanácsa < Rét falus a vádirat szerint Gyerty áiiligeten 1941-ben részt ve í;t a zsid ü k deportálás ban, éjszaka riasztotta ókét fel, s csak 5 peronyi időt engedélyezett a készülődésre, még a gyermokágyas .nőknek is, Önként sorolt be órabéreket a deportálandok közé, s aki. igazolni akarta magát, annak papírjait széttépte. Az Ukrajnába történt deportálás alatt bottal és puskatussal verte az üldöz öt tekét, értéktárgyaikat elvettg # s aki a száílitó jármüvet pár lépésnyire is elhagyta, azokat sulo*y v * san b aatalmozta. Nem. engedett élelmet adni a deportáltaknak, s önként jelentkezet'.; arra, ihogy ^ száll itat nyt a Dn^észteren túlra kiséri. A Ör?.-észter szükségkidján két tehergépkocsija visszafordult, s ekkor az útra menekülőket társaival együtt agyonlőtte, A §tnyeszterer. tul , miiiciának adta át a depórtáltkat, akik kpzül sokat agyonlőttek, A tanács szamp? tanút yiaxlgatott ki, raj de vedö inditv-.ro ura„bizoniitíi-Skiegeszitost, rendölt el. s ezért o.t krgycuást nayemper 6,-ra höe> 1 zEorta, A hallgaa^ság .mőg akarta linglSlnl a veat-nOT^rtlr^^/ifoT/ irendeIt_r endorí karhatalom tudta a rendet
