Magyar Országos Tudósító, 1947. augusztus

1947-08-22 [946]

NJ/HNÉ AZ ELEKTROMOS MÜVEK KOMMUNISTA PÁRTSZERVEZETÉNEK NAGYGYŰLÉSÉN Ü

RBÁN LÁSZLÓ, VOLT NEMZETGYŰLÉSI K Ép VB ELŐ MONDOTT BESZÉDET, A KÉT ÉVVEL EZELŐTTI GAZDASÁGI ÉS P OL I T I K A I HELYZETET ÖSSZEHASONLÍTVA A JELENLEGIVEL, MEGÁLLAPÍTOTTA, HOGY A DEMOKRÁCIA SOKAT HALADT ELO"RE. MAGYARORSZÁG BÁTRAN KIÁLLJA AZ ÖSSZEHASONLÍTÁST A TÖBBI EURÓPAI ÉS NEM EURÓPAI ORSZÁGGAL, A MAGYAR DEMOKRÁCIA J ó UTÓN J ÁR T AKKOR, AMIKOR K I VEREKEDTE, HOGY AZ ORSZÁG JOBB JÖVŐJE ÉRDEKÉBEN NEM VERT KELL ÁLDOZNI,.. HANEM MUNKÁT, AMIG I945~EEN A MAGYAR REAKCIÓ GYŐZELME TUDATÁBAN VÁRTA A V <* L A SZT ÁSÓKAT, MOST IARABOKRA FELSZELETELVE, Í: GY— MÁS ELLEN MARAKOD,K, S UGY INDUL A VÁLASZTÁSNAK, M|NT VERT SERES A CSATÁNAK. EZEK A KIS REAKCIÓS PÁRTOK EGYBEN MEGEGYEZNEK: MIND A SULYOK—FART ÖRÖKÉBE AKAR LÉPNI, - A SOKAT FELHÁNYTORGATOTT 17 $-AL SOK TERÜLETEN NEM TUDTUNK EREDMÉNYT ELÉRNI - MONDOTTA , — I LYEN PÉL», A GAZDASÁQ | K AR TE — VŐK, A SPEKULÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM, ADJON A MA6YAR NÉP NEKÜNK TÖBB, MINT 17 fa-OT, TÖBB ERŐT ÉS HATALMAT, MAJD MEGMUTATJUK, HOGY AHOGYAN EL TUDTUNK BÁNNI A POLITIKAI ÖSSZEESKÜVŐKKEL, UGYANAZZAL AZ ERŐVEL ELBÁNUNK A GAZDASÁGI ÖSSZEESKÜVŐKKEL 18, — A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT A JÓLÉT, REND ÉS FÜGSETLENSÉB PÁRTJA. ENNEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA KELL OLYAN RA RLAMENT, AHOL NEM ÖSZSZEESKÜV5K, BANKÁROK, LEVITÉZLETT RÖLDESURAK ÜLNEK, HA NEM A MAGYAR HÉP IGAZI KÉPVISELŐI, A DOLGOZÓK, Ü

RBÁN LÁSZLÓ VÉGÜL HANGSÚLYOZTA, A '^AGYAR KOMMUNISTÁK ÉLEN JÁRTAK AZ ELMÚLT K ÉT ÉS FÉLÉV ALATT A DEMOK RAI| X FEJLŐDÉSÉÉRT ÉS GAZDASÁGI MEGERŐSÖDÉSÉÉRT VÍVOTT KÜZDELEMBEN, (MOT) Böhm Vilmos stockholmi követ a honvédség szociáldemokrata tisstuet'*" *1 előtt beszélt. Ke/Mn hatalmas érdeklődéssel kisért előadhat tartott Bő'hm Vilmos stoeknolmi magyar követ a honvédség szociáldemokrata tisztjei előtt, Kifejtette, hogy a SfcociáIdomokrata Pártban mindjárt a felszabadulás után felmerült a probléma, miiidát vagy hadsereget alakitsunk-e. Az ország eddigi politikai neveltségét figyelembe véve abban állapodtak meg^ áogy feltétlenül hadsereget kell létesíteni, mert milicia alakítása esetén aligha volna elkerülhető egy polgárháború. A ^honvédség megalakítása után viszont azt kellett eldönteni, milyen legyen a tisztképzés, hogyan oldják meg a tisztikar utánpótlását, hogyan lehet és kell kifejleszteni a honvédség demokra-. tikus szellemét stb. Neki, aki mar az 1919~es időkben hadügyminiszter volt, az volt az álláspontja, hogy mindennél nagyobb szükség van egy demokratikus szellemmel átitatott honvédségre, omelya népből, a népért, a néppel éljen. Ennek viszont előfeltétele, hogy mindenkinek, akiben megfelelő képességek megvannak, meg kell adni a lehetőséget a tiszti rang elérésére. 11 e lt ét lenül szükség van a legalaposabb szaktudás kifejlesztésére &z uj demokratikus értelenben megfogalmazott fegyelem biztosítására és arra, hogy a szolgálati időt a szükséghez alkalmazót t mértékben szabják meg, legnagyobb szükség van azonban a honvédség demokratikus szellemének kialakítására. Ezt nem lehet proklamációkkal r parancsokkal elrendelni, mert a lélekből fakadó demokratikus érzésthosszu, komoly neveléssel lehet csak elérni* Ez a magyar honvédség alapvető problémája, amire annál is nagyobb súlyt koll helyezni, mert csak lélekben is demokratikus érzésű tisztikar biztosithatja a nevelésére bízott tömegek demokrata lelkületének Idalakitását. Kv /Po"lvt. m.rriv . /