Magyar Országos Tudósító, 1947. augusztus

1947-08-21 [946]

I szovjet művészek díszhangversenye. Kő/Mn A Budapestre érkezett szovjet művészek a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság meghívására csütörtökön este bemutató díszhangversenyt rendeztek a %mzeti S

z

inházban. A Szinház nézőterét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. Ott volt Tüdy loltán köztársasági elnök. Rákosi•Mátyás és Szakasits árpád miniszterelnökhelyettesek, Gerő Bmó közlekedésügyi miniszter. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Mihályfi Ernő tájékoztatdsügyi miniszter, Vas Zoltán miniszter, a Gazdasági Eötanáos főtitkára, K

03sa István, a Szakszervezeti Tanáos főtitkára, Révai József főszerkesztő. Bognár József polgármester, . . ... Zameroev tábornak, szovjet városparancsnok, Puskin, a Szovjetunió magyarországi követe és a diplomáciai testület több más tagja, valami t a nagyar politikai és művészeti élet sok kiváló személyisége. A hangverseny előtt Ortutay Gyula vallás- ós közoktatásügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. - A magyar kormány nevében - mondotta - ós a Magyar -Szovjet Művelődési Társaság társelnökeként is örömmel nyitom meg mai Ünnepi előadásunkat, mert számunkra ünnep ez a mai nap? a Szovjetunió nagy művészeinek vendégszereplése hazánkban. - A szabadságot a hitleri elnyomatás béklyóiból és egy több évszázados feudális uri elnyomás bilincseiből nemrégiben kapta véres^ , ajándékként a felszabadító v

öröt? Hadseregtől a magya? nép. A szabadságol tehát, amely minden nemzetnek legdrágább kinose, a nemzet gazdasági, szellemi, politikai alkotásainak létfeltétele, egy kemény, véres háború egyik legnagyobb felszabadító, hadserege hozta nekünk. A háború könyörtelen törvényei népok és nemzetek találkozásában 30kszor.a legnehezebb pillanatotat adják. Jól mutatott rá erre a nagy ukrán költő, Pervomajszki, aki Petőfihoz irt vorsében olmondja, hogv nem karddal nz oldalán szerette volna megismerni Petőfi hazáját. %nekünk erro a háborúra és az ezt követő felszabadításunkra ugy kell tekintenünk s a magyar nép tudatában ugy kell megöröködnie, mint nemzeti felemelkedésünk alapjának, mint a magya? népi uralom biztosítójának, mint ámagyar demokrácia megteremtőjének. - A Szovjetuniótól majdnem három évtizeden át mesterségesen el voltunk zárva. Ma már egyre többen látjuk, hogy a.kultúrának olyan teljességét ismerhetjük meg az ogyro többszöri találkozások során, amely nemcsak meglepően gazdag és eredeti, hanem az egész európai' hagyomány ós haladás iránt a legfogékonyabb, Tudjuk, hogy a szovjet kultúrában nem idegen az euró-o

a

i műveltség, hiszen Shakespearenek, Mellérenok talán saját hazájában sem oly nagy a kultusza, mint a Szovjetunióban. Tudjuk, hogy ez amüvoltsóg egyszerre őrzi sok nép Ő3i hagyományát s ugyanakkor igyekszik mindent magáévá tenni, amit az európai kultúra múltja és jelene mint értékot felmutat hat , Ky#

. /Folyt, köv./