Magyar Országos Tudósító, 1947. augusztus
1947-08-20 [946]
Ries István - Mátészalkán, 0- Ky/Mn/Sk Mátészalkáról Jelent ikí A Szooiáldemokrata Párt mátészalkai gyűlésén dr, Ries István igazságügy miniszter mon-dott beszédet, Hangoztatta, hegy a Szooiáldemokrata Párt nem adhatja fel önállóságát, a pártnak megvan a maga programja, amelyet egyedül ez a párt van hivatva megvalósítani, A Szociáldemokrata Párt nem mond le az igazságügyi" tárcáról sem,' A .halálbüntetés eltörléséről szólva, a miniszter kijelentette, hogy egyetlen szocialista sem lehet híve a halálbüntetésnek, mert a szocialista 1 ? egy magasabbrendü humanizmus kell, hogy áthassa, A halálbüntetést a Szovjetunió is'eltörölte, A büntetés sohase legyen a bosszú, hanem a megelőzés eszköze,- Ezután Ries miniszter több időszerű kérdésről beszélt, /MOT/ Rákosi Mátyás nagy beszédet mondott Debreoenben, Na/Sk A Magyar Kommunista. ^4 r t debreceni szervezete szerdán délben a város főterén választási nagygyűlést rendezett, amelyen megjelent és nagy beszédet mondott Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, a MKP főtitkára,- Hosszú deig tartott, mlg a városi és megyei pártsz ervezetek hatalmas tömegei felvonultak a Piac-utcán át a nagytemplom előtti térre, ahol a vörös drapériával bevont diszemelvény * körül hely ez kedtok el^ Az üdvözlések és az ajándékok átnyújtása után Rákosi Mátyás beszéde elején meleg szavakkal köszönte meg Debrecen és környékének szeretetmegnyilvánulását, majd megemlékezett Szent Istfeán király ünnepéről, - Szent István király volt az, - mondotta - aki szilárd alapokra helyezte a magyar ^ál'amiságot és akinek magasztos alakja kilencszáz esztenao távlatából is sok tekintetben útmutatásul, figyelmeztetőül szolgálhat a mai magyarságnak. Sokat tanulhatunk Szent Istvántól, Tanulhatjuk tőle elsősorbon azt, hogy a magyar legyen haladó, progreszsziv, mint ahogy ő is haladó volt kilenoszéz év/el ezelőtt, amikor a pogányság helyett bevezette a kereszténységet és- ezzel beiktatta a magyar népet az európai, a müveit nemzetek nagy családjába,- De tanulhatunk tőle abban a tekintetben is, ahogy a fiatal Magyarországot a legBÜhtőtb külső ellenséggel szemben, a már akkor is meglévő német hóditá.ssal szemben is r-egvédte,- Ha a szentlst.váni tanitásról beszélünk, ebben a tanitásban mindig benne vanj hogy hazánkat legnagyobb veszély nyugatról, a germán hóditók oldaláról, fenyegette, születésétől kezdve mind a mai napig, - A harmadik tanulság az, hogy Szent Ist' án, amikor a magyarság megerősítéséről volt szó,. vaskézzel dolgozott, A krónikások elmondják, hogy szclid, vallásos ember volt, aki fiát is istenfélelemben nevelte. De amikor a magyarság erősítéséről volt szó, akkor nem kiméit senkit és semmit. Azt a latin közmondást, mely magyarul igy szól: A köz üdve a legfőbb törvény, - első királyunk teljes erővel gyakorolta, Ky, /Folyt ,köv./
