Magyar Országos Tudósító, 1947. augusztus
1947-08-18 [946]
Tö Ma/Mn -A-mikor hosszabb szünet után Olti tanáoselnök a tárgyalást megnyitotta, Ambrus Sándort újból elővezették a tárgyalóterembe, mert időközben javult az állapota*Néhány védő kérte több vádlott szabadlábra helyezését és rövid tanloskezás után a népbiróság ugy határozott, hogy elrendeli Ambrus Sándor nőiszabómester és dr, Juhász Sándor részvénytársasági vezérigazgató azonnali szabadlábrahely ezését^ a többiek kérését azonban elutasította, Bálint Sándor magánt isztvicéiét hallgatták ki ezután, aki az összeesküvés! bűnügy egj másik csoportjában szerepel vádlottként, Bálint a Parasztszövetség helyiségében meginduló gazdasági akoióval kapcsolatban tett vallomást s ő is ugy vallatt, hogy a felszabadulás után csak a régi tagoknak számbavételéről volt sz°, hagy a rászorultakat segélyezzék és esetleg egy gazdasági vállalkozásban tömöritsék barátaikat,, A" már jogerősen elitélt Arany Bálintot kihallgatta a népbiróság tanuképeno Lényegében ő is hasonló vallomást tett. Este 3/4 9 órakor az elnök a tárgyalás folytatását kedd délelőttre halasztotta, ekkor kerül sor a még hátralévő tanuk kihallgatására, /MOT/ — ''Az erdélyi magyarság utja" - . NTe Ky/Mn A Mocsáry L ajos Magyar-Román Kollégiumban nagyszámú hallgatóság jelenlétében hétfőn este tartották meg előadásukat .3 romániai ^agyar Nepi Szövetség Sudapesten tartózkodó képviselői, A vendégeket Kodály Zoltán, a M agyar-Román Társaság elnöke üdvözölte és hangoztatta, hogy ez a látogatás, valamint az előadássorozat bizonyára nagymértékben fogják elősegíteni a román és a magyar nép közötti közeledést és barátságot. Farkas Mihály volt nemzetgyűlési képviselő, a budapesti ^a5yar-Román Társaság alelnöke, meleg szavakkal köszöntötte a vendégeket és aangcztattq. hogy a fasizmus közös leverése után remélhetőleg a legrövidel idő alatt sikerül megteremteni a dunavölgyi népek békéjét és a demokrácia ltján a békés egy út tmfiködést } Ezután Kacsó Sándor erdélyi iró tartotta meg értekezését 'Az erdélyi magyarság utja" cimmel, ismertette az erdélyi magyarok életkö< rülményeit, tájékoztatta a hallgatoközönségot az erdélyi magyarság demokr; tikus-küzdelméről ég a kiharoolt eredményekről. Kiemelte, hogy az erdélyi 11 agya re ág a román demokratákkal vállvetve küzd a faji gyűlölködés teljes kiirtásáért o Csak a demokrácia. biztosithat ja az erdélyi magyarság jövőjét a.-gy végre n v unalom és béke legyen a Duna medencében* -Wadtí.51 Sándor református esperes, a romániai egyházak je leniéül helyzetét és egymáshoz való viszonyát ismertette. Hangsúlyozta, légy "roza Péter demokratikus kormánya biztosította a különböző egyházak cözött a teljes jogegyenlőséget* így az egyházak közötti béke Erdélyben nár megvalósult„ /Folyt,köv,/