Magyar Országos Tudósító, 1947. augusztus
1947-08-14 [946]
Rajk László belügyminiszter ueszede a Magyar Kommunista Part jogaszosoportjának nagygyülésén, Ni/Sk A Magyar Kommunista Pórt jogáiszcsqportja nagygyűlést tartott, amelyen Domonkos József legfőbb államügyész megnyitó beszéde után Rajk László belügyminiszter mondott beszédet. Visszapillantást vetett az elmúlt két és fél esztendő történetére, majd hangsúlyozta, a hároméves terven keresztül elérjük,sőt sok területen tul is fogjuk szárnyalni a békebeli szinvonalat. Ezen keresztül lehet lemérni azt a hatalmas munkát - mondotta - amelyet a magyar nép ebben az országban végzett* Kemény munka volt ez, áláoaatókkdl, lemondással teli, de érdemes volt dolgozni, mert megteremtettük nemzeti fennmaradásunk alapját és egyidejűleg leraktuk^további nemzeti felemelkedésünk alapjelt* Érdemes volt a parasztnak néha saját magát fogni az ekéje elé, érdemes v;lt a munkásnak éhbérért, lerongy^l°dva dolgoznia, érdemes volt az értelmiségnek hasonlóan a legmesszebbmenő áldozatokat megfognia, mert népünk szabadáégát ás függetlenségét váltottuk meg vele es népünk szenvedését rövidítettük meg* Az azóta el-, telt másfel esztendő megmutatta, hogy helyesen cselekedtünk, mebt megmaradt nemzetünk függetlensége es szabadsága és megteremtettük a magyar nemzet minden egyes tagja számára a felemelkedés lehetőségét a jólét 6Q a kultúra felé , Ni/Mn Rajk László a továbbiakban rámutatott arra, hogy a magyar értelmiség jelentős tábora 1945-ben hiány? ott n munkásság és a parasztság mellől. Ennek oka vrlt az is, toogy talán egyetlen társadalmi réteg sem vöSztett viszonylagosan olyan sokat, mint a magyar értolmiség, az értelmiség gazdasági helyzete azt az ^prikai osalódá.st keltette, mintha a felfelómenés helyett a lejtőre került vwlna, Ezenkivűl helytelenül értelmiség-ellenességet tulajdonítottak a demokráciának,' Az körülmény, hogy a demokratikus magyar kormány a mentőövet elsősorban nem a rendkívül sulycs helyzotbe ^került magyar értelmiségnek dobta oda, hanem a munkásság bizonyos kategóriájának, nem az értelmiség lebecsülése, hanem a kényszerhelyzet következménye volt. Minden nehézség ellenére büszkén mondhatjuk ozt, hogy 1945 óta nemcsak önálló nemzeti létünkhöz raktuk le a gazdaságialapekat, hanem további felemelkedésünknek is biztosítottuk az előfeltételeit s ez alatt a két és fél esztendő alatt lényegében átformálódott a magyar társadalom, egymásra talált a .munkás, paraszt és értelmiség, hiszen ma mér az értelmiség zöme halad együtt az igazi, valóban nemzeti demokrácia kialakításáért a munkássággal és a parasztsággal. Ennek az útnak továbbfolytatását is biztositanl kell. Ehhez szükséges a 1. •roméves terv megvalósuláisa* -Ma az egyik legdöntőbb,^ legsürgősebb és legégetőbb feladat az, hegy a magyar értelmiség valóban a nop^értelmisége legyen, valóban mint egy hatalmas tábor folytassa nemzetépítő, orszógépitő munkánkat. A hároméves tervet szakemberek nélkül megval ü sitani nem lehet. Egészibse ki egymást az alkotó fizikai erő és az alkotó szervező szellem er<. , mert ez az az egység, amelyen nyűgözik minden nemzetnek a léte, . szervezettsége, társadalmi rendje és felemeiké dósé. Ma mindenkinek nemzeti, szent kötelességo beállni a nagy ne zetépitő munkába, fenntartás, bizonytalankodás nélkül, és tel.iesiteni a na£Y kötelességet, a munkát.
