Magyar Országos Tudósító, 1947. augusztus
1947-08-12 [946]
1947 gesztus- ,18,. 23 óra 30 perc 19, kiadás. XXIK. évfolyam, /Révai Jó z sef előadása a MI J. értelmiségi nagygyűlésén* 1, folytatás/ W 81c Ennek három oka van: 1/ a félelem a régi, az 1919-es események _ visszatérésétől, 2. bizonyos bihitudat a múlt miatt es 5. áz értelmiség félti a maga úgynevezett polgári életformáját,' attól tart, hogy a demokráoia detronizálja az értelmiséget. Nem tudja 'eldönteni, ml legyen, középes ztály-e vagy értelmiség, E három aggodalomra válaszolva kijelenthetem, hogy a demokráoia bukása nem . ismétlődhetik meg. Fél az értelmiség ' bizonyos' felelősségrevonás tói 03 f él uj B-lis-táktól is. Elhiteti önmagával, hogy a demokrácia az', amely értelmiségellenes.' A Kommunista Párt álláspontja az,'hogy a mult nem lehet úrrá a jelen felett.. A munka a döntő 4a.nem a mult, Azt mondjuk: nincsenek sem egy nemzet, senr^y-,társadalmi réteg, som. egyének életében jóvátehetetlen bűnök és azt mondjuk, akl""bc-^^_ osületosen dolgozik a népért, annak nem hánytoraatjuk fel a multját .Osak a külső ós belső emigránsokkal nem lehet rendbehozni ügyeinkot. Az uj Magyarországot Sytolmicég nélkül, vagy ellene felépíteni nem lehet. Az értelmiségnek a magyar demö-kráoia táborában, a nemzeti egységfrontban van a holyo. Ezt a2 álláspontot képviseltük és képviseljük ma is, Uj népi értelmiség kell. Sikraszállunk azért, hogy a munkások és parasztok gyermekei minél nagyobb számban jussanak 00 'a középiskolákba és fői3kólákba,de tabula ra3át nem akarunk. Azt váMlluk. hogy értelmiséget nem lehet gyorsforraló eszközökkel lombikban gyártani, Egy .civilizált nemzőt nem válthatja fol egyszerűen a maga régi értolmisegét, nem válthatja fel uj értelmiséggól, ha nem akar jóvátehetetlen törést okozni a'nemzet kulturális, gazdasági,"anyagi ós szellemi életének folytonosságában.'Kőzet nyújtunk azoknak is, akik hibáztak, de bocsületoaon dolgozni akarnak népünkért, Legyen az értelmiség értelmiség és éppen ezért adja fel uri középosztályi kasztszorü különállását, A kérdés az: mi akar lenni az értelmiség, olyan . rétogo a magyar dolgozóknak, melynek munkája magasabbrondü, de ugyanúgy része a nemzet orökifejtésének, mint a munkásé, vagy paraszté, vagy pedig kiszolgálója a régi uralkodó osztályoknak? Nom lehet kétséges,hogy az értelmiség jobbik rösze - talán azt is mondhatnám már, hogy zöme - a két ut közül mo*p-,kot választja. Álláspontunk az, hogy magasabb kvalifikációval magasabb életszínvonal koll, hogy. járjon. Az értelmiség.no féltso állásait az uj, feltörekvő értelmiségtől, hanem segitso ós tanítsa ost az értelmiséget. Osak ugy biztosíthatja az értelmiség a maga életét, ha együtt emelkedik a néppel. Ez régi nemzeti hagyomány. Megvan az anyagi lehetősége annak, hogy az értelmiség biztosithatja a maga jövőjét ugy, hogy egyben segit biztosítani a nemzet jövőjét is. Erre 1848 óta első • •izben nyilik alkalom. Ne szalassza ezt az alkalmat a magyar értelmiség, A demokrácia az értelmiség központi alapjává a jogász helyett az orvost, a mérnököt, a pedagógust tette. Ma már. az értelmiségnek nemcsak az elitje fordul a demokrácia," a kommunisták felé, hanem a tömeg is. Lassanlassan elfogja az orvosokat, a mérnököket, általában az értelmiságieket • a demokrácia építésének a pátosza. Azok a rminfeSeok, okik pártunk soraiban élnek, minden eszközzel rajta lesznek, hogy megkönnyítsék ezt a fordu* latot és ennek a fordulatnak a folytatását az érteimisá' számára.
