Magyar Országos Tudósító, 1947. május
1947-05-27 [943]
A házasságon kívül született gyermek jogi helyzete, 0 Ky/kk.i Az .1946 évi XXIX, t.c, amely a házasságon kivül született gyermek jogi helyzetét szah' lypzza, egyike a felszabadulás utáni korszak legdenokratikusabb intőzkedésexnek. A törvénysikk az úgynevezett "törvénytelen gyermek" eddfcfci negáld z-J fogalmát megszünteti, véget vet ennek a je Izőnek, amely Magyarországon csökkentett ért-eEüséget jelentett, A belügymini 3Zteriumban most készült el az a rende3jfc amely a törvény végrehajtása során szükségei gyámhatósági eljárást szabályozza.• Ez a rendelet egész sor valóban demokratikus ujjitást tartalmaz, amelyek a házasságon kivül született gyermek jogi helyzetét születésetol mezévé az úgynevezett "törvényes".gyermekével egyenlővé teszik. Eddig például a házasságon kivül született gyérnek csak- anyjával volt örökségi Sa rokons igi kapcsolatban. Az apát a térvény csak arra kénys seri tette, hogy tartásdijat fizessen. Ez is osak hosszú és az anyát, valamint a gyermeket mélységesen megaláz 0 eljárások után volt lehetséges. Egyébként as apának semmiféle kötelezettsége gyermekével szemben nem volt. Ezentúl az anyakönyvi z.ivonatbei nem szabad elderülnie annak, hogy a gyermek házasságon kivül született-e vagy pedig házasságból származik. Ennek megoldására a rendsiet három módot ir elő, Az egyik az, hogy a gyámható 3 ág igyekszik rábírni az apát arra,, hogy az anyával utólag házasságot kössön és igy a gyemek atyja nevét viselje, így természetesen egész sereg körülményre tekintető .1 kell lenni. Polkául" előfordul, hogy nős embereié házasságon kivüli viszonyából fogant a gyermek. Ebben az esetben természetesen az apát nem lehet arra kényszeríteni, hogy feleségül vegye az anyát. Ellenben a gyámhatóság arra r r v; heti, hogy a gyer- ioket mamáénak felismerje. Az atya elisveíJŐ nyilatkozata alap jár, a gyermek neme .-ak, hogy í-tyja nevét kapja, fiaattcl örököl is, yagyszóyal ugyar^olyan jogviszonyba kerül vele, mint az úgynevezett törvényes házasságból származott gye'yinekek. Abban az esetben, ha az apa törvényes felesége feboé. beleegyezik, az apa mag'hoz veheti gyermekét és házánál felnevelheti, Termés se tt s*.ai a törvényes feleség tiltakoz; sa esetén az apát erre, kényszeríteni nem lehet és a gyámhatóság ilytra eset ben a gyereke elhelye^séről gondoskodik. Abban az esetben, ha'a gyermek atyja ismeretlen, a gyámhatóság "képzelt" atyát keres számára. Ez azt jelenti, hogy az anykönyvbor az anyának felmenő ágon legközelebbi férfirokonát, azaz anyai nagyapja nevét jo: yzik ba mt ^nyakönybbe, Például, ha fiqva.ee Rozália atyja Kovács Pál anyja született Szabó. Gizella, nagyapja Szabó János, ugy gyermeke "képseét atyja 11 Szabó Vcz ték nevet fog viselni. Ezt a nevet jegyűik be az anyakönyvbe is, A gyánhaté^ág itt is rengeteg mellékkörülményt veaz figyelembe, A képzelt személy életkorét például az anya életkorához aranyozz! ják, Gondoskodnak arró3r-ehogy. a "képzeit atya" neve ugyanoly ah legyen, mint például egy másik, u gyárosáéban a helyiségben lakó felnőtt szemelje, A képzőit atyával kapó se, lato 3 eljárás, dr egyébként is a házasságon kivül' Született gyermek szüle lésével kapcsolatos egyéb eljárás szigorúan bizalmsa j..llegíi éa a vonatkozó iratok is ilyenek. Ezeket az iratokab külön iktatják, bizalmas jelzése irattartókba kerülnek ée ezeket az irattartókat oiz'rv: tartják, Ilyenfirmán illetéktelen személyek sohasem szere zketnek tudomást arról, hogy a gyermek házasa ágon kívül született. /éPí-m
