Magyar Országos Tudósító, 1947. május
1947-05-21 [943]
±947> mairs 1/ ora uu perc TizennasoaiK Kiaaas XXBC év!o'í, ^ái • /Sé-thly .^nna.. a demokrácia köz véleményének kialakulás. ról.F 0 lyt. / D/Hné Kéthly Anna ozután rámutatott arra, hogy a köz véleménye, a tények közlése alapján való kifogna lá sa különösen az angol demokráciában ért el nagy eredményt. Angliai tanulmányútja során tapasztalta, hogy ott számos intézmény foglalkozik azzal a feladattal, hogy adatokat gyűjtsön.dolgozzon fel és tegyen közzé a» nagyközönség számára. A háború alatt folytatott, ez a rendszeres adatgyüjtés es a feldolgozott adatok tárgyilagos publikálása, nagymértekben hozzájárult ahhoz, hogy a munkáspárt az 1945-ös választásokon olyan hatalmas arányú győzelmet aratott, - A demokrácia nem merev fogalom. A demokrácia egy eleven, a gazdasági fejlődéssel együtt fcjlodo 33 alakuló fogalom ée ezt különösen^ azért 'kell kihangsúlyozni, mert a ivagyar demokrácia ellen olyan vádak hangzottak el, hogy nincs köze a régebbi demokr'at ikus'rendszerekhez, nem hasonlit a XEC,század demokráciájához.hogy kevesebb a szabadság benne. Mi azt mondjuk,hogy ez csupán optifcni csalódás., Bem kevesebb a szabadság a magyar demokrácia• ban, hanem csupán egyenlőség van több benne. A szabadság nem lehet a kizsákmányolás szabadsága, a szabadság nem lehet szabadosság ós a közösség érdekében néha bizonyosmértékig korlátozni kell az egyéni szabadságot. A demokrácia tartalma a régi termelőeszközök világában természetesen más volt, mint ma és amint a görög városok demokráciáját ném lehet sommikópen összehasonlítani a XIX.század demokráciájával^ ugy a XEj^század liberális demokráciája is különbözik a mai damokráciátó^^U/A szellemi átállításnak ezt a munkáját azonban a fizikai munkSs egyedül nem képe s elvégezni,ezért a szellemi munkásnak'is részt'keil vállalnia belőle. szellemi munkások közül ma sokan a domokrácia egyenlőségétol a sZellem szabadságát féltik, ez- a félelem azonban teljesen alaptalan. A világ békéje nemcsak a népek közötti megsyezésen ngugszik,3aanBm az egyes emberek lelkinyugalmán is, Márpedig amíg éhező,rongyos emberek vannak,addig a társadalom egyik osztálya sem érezheti magát biztonságban. Akiben elegendő lelki nagyság van, az nem fél azoktól az intézményektől, amelyek az emberek közötti nagy fizikai és kulturális különbségeket ©1 fogják tüntetni.. A szellemi munkás ú saját elhatározása, s ne pedi"- külső nyomás, kényszer folytán döntsön amellett, hogy igenis a fizikai munkással együtt 0 is' segíteni fog abban,hogy ezt a demó*kráciát tökéletesebbé tegye. Hiszem és'bizom abban,hogy az értelmiségi munkás, ha valóban él benne-a szeilem ereje, akkor a haladást ós az emberséget jelentő demokráciát fogja választani fejezte be előadását kéthly Anna. /LfQT/
