Magyar Országos Tudósító, 1947. április
1947-04-27 [942]
/Kéthly Anna. fta.ay beszédet mondott a Szociáldemokrata Pfrt debreceni pártnap j én P-f oly tata s/ . 0 Ky/Sk A továbbiakban rámutatott Kéthly Anna a múlt gazdasági düheire, amelyek tudatában nem leket azt kívánni, h^gy egy vesztett háború után a bibliai -csodához hasonló a n a semmiből kenyeret és halat varázsoljunk.. Aki ezt követeli, az vagy ostoba, vagy ami annál •'rosszabb, tudatosan felre akarja yozetr.i a politikailag és gazdaságilag járatlan tömegeket, • . - Mi, szociáldemokraták életünk munkájának rendkívül fontos szakaszát látjuk veszélyeztetve akkor, amikor ezzel a veszélyes haiigulatmegnyiiátkozá.ssal találkozunk, amely például a debreceni ehífégtüntetésben io kifejezésre jutott. Megértem, amikor • a munkanélküli nem akar belenyugodni, hogy neki nem jut munka, de az éhségből fakadó tiltakozó erőt egyesek a saját céljaikra akarták itt felhasználni. Könnyebb volna számunkra az ellenzékiség könnyű, kenyerét enni, de ezzel kiengednénk kezünkből az ország irányításét, ami igy azok kezébe kerülhetne, akik a két világháború után most még egy harmadikba is' belakergetnék ézt az országot, 1-1-»ngoztatt-a^ .hogy a hároméves terv megvalósítás ához • ö s s zof o ga^rtr~vr«^o^.krá« ég, - kjiidenkitol építő szándékot és segiteni-akarást kérünk - mondotta á nemzetgyűlés-alelnöknöje - nem akarjuk ráerőszakolni a nemzetre a tervet, de'meg akarjuk ártetnók'aninderikivel, hegy. most már a békének 'építünk, nem. az öldöklésnek, hnne*T""ar--éieJaiek: alkotunk. "--.g A földosztással kapc so latban--* lhaiigzott vádakra válaszolva, Kéthly A n na hangoztatta, hogy ha a magyar paraszt tényleg hozzánemértö tehne ' t még akkor is történelmi lépés volt a nagybirtok^, darabolja szaggatása', mert. erre épült fel a mult : n gyarorszájának legsötétebb politikai hatalma. Lehet, kegy t< rténtek hibák a gyors . munkában> éppen ezért el fogjuk venni a földet attól - ir .ondotta - aki azzal hűtlenül sáfárkodik, és nem tudja, hogy azért kapta a földet, hogy abból a váró sí munkásság számára is termeljen. Tiltakozott az államosítási program .ellenzögyiek beállítása ellen," mintha az í llamositás a magántulajdon elvét sértené* -• An ikor a. ki zsákmán:.,olás eszközeit: a nagyüzemeket, a szénbányákat és a bankokat államosítjuk és állami ellenőrzés alá helyezzük - mondotta - akkor nem < magántulajdont veszünk el. Senki sem nyúl a kisember családiházákoz, a kisiparos műhelyéhez, a kiskereskedő boltjához, senki sem nyul az értelmiségi dclgozó?-nak egész emberélet munkája árán megszerzett értékeihez. /P 0 lyt,köv./ K Y . •. . ' *
