Magyar Országos Tudósító, 1947. április
1947-04-20 [942]
o-p/Hné pkcsrol jelentik a -agyar O rgs ágos Tudósítónak; .A ° a tsányi János "vrodaltii Társaság vasárnap délelőtt közgyűlést, majd utána fii szülést tartott, A közgyűlésen -"-eserüJános alispán, az igazgatótanács alelnöke, meleg szavakkal üdvözölte N a gy Mkldg -fcultuszmiiii 3 z t er iumi államtitkárt, aki megköszönve az üdvözlést, azt a reményét fejezte ki, hogy a n a tsányi N Társaságot célkitűzései szoros kapcsolatba hozzák majd a kultuszminiszterium munkájával, amely a táji művelődés* közpoietjainak megerősítését fontos feladatának tekinti. Végül hangoztatta, hogy a Társaságot minden erejével támogatni kívánja, A közgyűlés U r tutay G-yula vállás-« ós közoktatásügyi minisztert és koravék kndre kultuszmíni ezteriumi tanácsost, továbbá Batsányi. Jézsefot^ ^etsányi János dédunokáját, tiszteletbeli tagokká választotta, Varadi károly pécsi költő indítványára a társaság felirattal fordul a miniszterelnökhöz ós kéri az állami s zolgálatbanaiávő'irók és költök nyári szabadságidejének megh osszak eitásc.t, hogy több idót s zentelhessenek iroda Ini munkásságuknak." ' • . .* L ' i • A vármegyeháza közgyűlési termében tartott díszülésen a terembe lépő miniszterelnököt lelkes tapssal köszöntötte a kefe ónség, Dr. Borosa x otván - főispán Pécs város közönsége és. a Batsányi A rodalOri Társaság nevében meleg szavakkal üdvözölte Nagy F e reno miniszterelnököt és felkérte székfoglaló előadásának megtartására. Nagy Ferenc előadásának bevezetőjében köszönetet ..iOndott a Q e tsányi János x rodalmi Társaságnak azért, hogy öt tiszteiétbeli tagjává választotta, majd többek között a'következőket mondta: - Különös figyelmet jelent számomra az a körülmény, hogy ezt a diszülést éppen itt, a vármegyeház közgyűlési termében rendeztek meg, ahol 1934 óta ott ülve a baloldalon, - mert abban az időben is ma gams ha táró ztam meg magam számára, hogy melyik a baloldal folytattam közéleti .4iuuk. óságomat mindaddig, mig a politikai viszoá-' nyok lehetetlen xé nem tették a nyilt szó v al való közéleti szereplést. Regi és talán.elmondhatom, hogy bizonyos mértékig eredményes küzdelmeimre, szinhelyé ez a terem, mert valami kis mértekben magam is hozzájárultam ahhoz, hogy ebben a vármegyében más volt a parasztság helyzete gazdaságig közjogi, politikai ás mindenféle tekintetben ős, hogy i ma-am is hozzá járultam annak kifejezéséhez, hogy ez a közgyűlési terem sohasem volt a dzsentri végső menedéke, vagy kaszinója, hanem a feltörekvő magyar del.gozoretegeknek, a polgári rétegeknél: a vármegyei parlaméhtje. /Folyt.köv./ P »