Magyar Országos Tudósító, 1947. április

1947-04-16 [942]

'Három halálos' itólet áz összeesküvők.ügyében /2.folytatás/ ÍCö lía/M ... . . • ' : . . A hat vádlott által elvi alapul elfogadott dolgozat leglényegesebb •• tartalma, hogy az 1945 év őszén tartott nemzetgyűlési választást ' ' kifejezetten akként minősíti, mint amely csupán arra lett volna jó, hog; a változtok többsége a Kisgazdapártra való szavazással a fennálló rendszerrel való ellenérzését juttassa kifejezésre. Ezenfelül Horthy Miklósról,'mint idegen fogságban lévő alkotmányos államfőről emlékezik meg. Október 16-ának történelmi jelentősegét főként Abban látja, kogy a jogfolytonosság és az államrend megszemélyesítő j-t az államfőt kiszolgáltatta'a németeknek. Itt kell rámutatni arra, hogy az 1946 évi VII.t.c, 1»szakasza kifejezetten az 1946 évi 1,t.c,-ben megalkotott .demokratikus államrendet ós köztársaságot védelmezi. Efelett tehát vitát folytatni som lehet: mi a demokratikus államrend és mi a megvédendő köztársasági államforma. Aki az 1946 évi 1,törvénycikket megelőző nemzetgyűlési választásokat akként minő siti, mely csupán arra volt jó. hogy a választók a fennálló re»dszor ellen nyilatkozzanak • niegj akik' október lő-ával kapcsolatban főként ezt fájlalták, hogy az Horthyt. minA a jogfolytonosság 'képviselőjét kiszolgáltatta a németeknek, sőt akik e törvény fennállása mellett és'annrk ellenére Horthy kiklógban még mindig alkd mányos államfőt látnak-, végül akik alkotmányos anarchiára hivatkoznak, azok minden további különösebb indokolás szüksége nélkül, teljes bizonyossággal szembehelyezkedte.k a demokratikus államrenddel és' a.demokratikus köztársasággal. De ezenfelül ennek a hetes társaságnak a- tagjai valamennyien előbb, vagy utóbb tagjai voltak, illetve lettek az úgynevezett Magyar Testvéri Közösségnek, A M

a

gyar T

e

stvér.i Közösség e titkos egyesülés alapelvei' kőzik, most büntetőjogi értékelés szempontjából kiemelendő az a tétel, mely szerint a társulásnak lágoisőrendü célkitűzése lía

0

ymagyarországín a magyar fajnak uralomra jutása volt, Kern kétséges, hogy az uralomrajuttatottakkal sze?:.ben az uralomra, nem juttatottak mindenféle vonatkozásban hátrányosabb helyzetben kell, hogy legyenek. Az uralomrajuttatandókat faji ismérvek szerint határolták cl, ar.i nyilvánvalóvá teszi, hogy ez'*ellentétben állt az 1946 évi 1. törvénycikkben lefektetett állampolgári.• jőaogyenlőséfgel. E törvénycikk hangsúlyoz za. hogy minden állampolgárt megkülönböztetés 'nélkül megilleti az elnyomatástól mentes emberi élethez való* jog és a munkához, való jog is*» E tekintetben Kiss Kárrly.-a védelem kérdésére adott nyilatkozatában kijelentette, kogy a kagyar Közöse..'g iderlógiáj^ ellentétben''állt a d« rmokra- _ tikus á Harcrenddel," A*Z. indokolás ezután hangoztat ja , hogy a- Magyar Tesowri Közös a jg tagjainak íe'.la vatásakor elmondott avatóbeszéd a- következő mondatét t"rtelmn?»a: a magyar állam törvényeihez hü leszek. Kiss Károlynak, do a többi vádlottnak a vallor^sa szerint azonban felszabadulás után a tagavatásoknál a közösség vezetőségének rendelkezése alapián a tagok fő a adalmábó 1 ki

maradt ez az előbb emli tött m.cndat. Jf. ' IMagyar OrszágosI /folyt.ke :./ Leváltíí-