Magyar Országos Tudósító, 1946. március

1946-03-11

. - « ^ • . r . - . ^ _ , ,. ... ..... . :t ...... £/ >'., - A magyar'álláspont mintegy 20 százalékban győzött ^őndia Lakatom• Jö^ga tam **jde abból semmi v

szin alatt nem engedett ;5le1«^^ és k^%fSi« miniszter es^Remenyi-Sdineller^ a két nevet a kormányzó hozzájárulásával aooeptálnoiE kellett* Alikor Teeseniiieyer görcsös ragaszkodását, amellyel Reményi-Schneller személye iránt viseltetett, vógjil is azzal nyug^: ttam meg magamat, hogy legalább szakembert kapok a kormányomba a pénzügyek élére és a többit majd elintézzük. Az én jelöltem (Jelzik Béla államtitkár volt, ő azbnban, kitért . Remónyi-Schnollerrel később abban a tekintetben merült fel differenciám, hogy fel akarta emeltetni a német megszálló csapatoknak' járó 200 millió pengőt 30Q millióra. Ezt, mint megtudtam. Beden német megbízott erőltette. In a leghatározottabban ki jelentettem,hogy. ehhez nem járulok hozzá,A mé.eik eset az volt, amikor a kormány fel '. akarta emeltetni a hadiipari munkások bérét.nehézsógekct tapasztaltam- RCJŰ^ ;Schneller részéről, A javaslat végül mégis keresztülment, r >— Szász Lejos .vádlott az elnök kérdésére kijelenti, hogy a tanúvallomása lényegében megfelel a valóságnak A" vádlott azonban' megmarad amellett, hogy a Nemzeti Szövetség" célja kizárólag, az alkotmányos tényezők összhangjának biztosítása volt* Áz e tekintetben elrendelt szembesítés'lakatos Géza és Szász Lajos kÖaott eredménytelen, Reményi-Schneller vádlott ki jelenti ,hogy számára meg- * lcpetós az, hogy az 6 részvételét a németek kívántak a Lakatos-kormányban. ; ' * - Ha tudtam volna, hogy a németek igy ragaszkodnak hoz- > zám - állítja Remónyi-Schnollor vádlott - nem vállaltam volna a minisetérséget, Sztóiaynak a tanúvallomás ára. nincs észrevétele, Rátz Jenő azonban visszatér az állítólagos lovagkoresztes jelenetre*Lakató;Géza kijelenti,hogy erre nem tud visszaemlékezni, y heves népbiró kérdésére Lakatos-Géza tanú előadja, hogy az ő kormányának megalakítására-azért kosült sor-, "mert a kormányzó mindenképen' szabadulni akart'a Szt^ay-kormánytól^ t - . A kormányzó első colja volt? a. szuverenitás leheti vissz állítása, a második: a zsidóüldözésck azonnali megszüntetése, aa^harma' dik* a-háborub.01 való kiugrás előkészítése, - mondja Lakatos - ós én mind a három célkitűzést vállaltam* - A deportálások ügyeben Sztójay milyen megállapodást kötött a' németekkel? - kérdezi a tanútól ' * -'Sspmt JÜeronymi népbiró* ' • /folyt, Kov*/.