Magyar Országos Tudósító, 1945. október

1945-12-06

?>n jniss FA- p.-v.crr .7.. M-T-. / folyt gkuse/ •:/. - Rajniss legnagyobb bűnei közé'az tartozik • ^f rlytettc, vadbeszédéa Katona Jenő politikai ügyász - hogy még a vádlottak padi-n is maga mellé akarja ráncigálni az egész mrgyar népe| abiztos halálba, Bünrás^é&é akarja tenni rzt a mrgyar népet, amely még ilyen szörnyű uszítás érán sem volt rávehető a pogromara. 4 pilitikai ügyész ezúton Rajniss márelus 13- i szerepével foglalkozik; • álzen a Kapón a vádlott odasietett abba az épületbe mondja Katona Jenő - ahonnan minden szégyen és gyalázat, ránk szakadt, ahol a magyar történelem legnyomorultabb társasaga találkozott: a német követségre,»Ott készült befejezni müvét: végleg; kiajánlani a hazát. Október 15-án, amikor ebben a szerencsétlen romvárosban már csak^a puszta életünkről volt szó, - akkor is csúfosan elárulta, az országot. * - A politikai, ügyész hangoztatja, hogy a fegyverszünet megakadályozása elsősorban" Rajniss és társai bűne* - Rg^nies Ferenc ekkor újra ott van a német követség épületében Veeeenmaverrel, Rahm követtel es Viuakeimarral együtt - folytatja beszédét Katona Jenő ctt van Szálasi Fereno is, A magyar nep, az örök magyar paraszt pedig akkor is ment. rohant

} küzdeni.^harccini, amikor pedig már nem"is a saját hazájáról, nem a becsületéről, nem övéiről" volt szó, hanem tisztán idegen érdekekről. A magyar Szent Korona előtt ugyanekkor egy patologikus őrült próbált esetit tenni, ' Gsia, Beregffy és Rajniss jelenlétében. Hogy a magyar nemzet végigzuhant sorsa lejtőjén, abban a vádlottnak oroszlánrésze van. J

~ A vedlett nemzetveszejtc szerepét már tiz évvel ezalatt elkezdte - hangoztatta a politikai ügyész -lőtt van a

/

Nürnberget látogató gyászmegyarok között, Darányi Kálmánnal, Imrédy Bélával, Mecser Anoráseal.' Mán ekkor kezdi megérdemelni a kötéláltali halait.* Ott van később Szálasi mellett is, egyengeti az útját már 1944 szeptemberében, mint a Nemzeti Szövetség egyik elnöke, és előkesziti a végleges hazaárulást. Azzal védekezik Rajniss, hogy a fegyverszünet, •megkötéséhez a narlument hozz-járulása lett volna szükséges. De a, hadüzenet alkalmával nem kérték ki a parlament beleegyezését. Téli-e* 1944 szeptemberében narlementi szabadsága akkor, amikor ennek a parlamentnek legbecsületesebb és legbátrabt- tagjait a Qe etapé elhurcolta • A vádlott a Nemzeti Szövetség ülésén olyan beszédet mondott, amelyren azt követelte, hogy azokat a" magyar tiszteket, akik felocsúdtak a lázálomból és követték törvényes keamányzójuk fogyverletátsli parancséi a felhez kell állítani. . /ielvt.köv./