Magyar Országos Tudósító, 1944. május/1

1944-05-10 [296]

PESTVÁRMEGYE Lf / jaross Andor ós vitóz Endro László beszedő,, Folytatás 3,/ Hotfy az országgyűlésnek'rendi alapokon való nyugvása non jelentett rcAkciót, bizonyltja az, liogy például a nult század elején ülésoző pozsonyi országgyűlések'néhány évtized alatt a fejlődésnek, a roformos znók ogészsógos térhódításának olyan lendületét mutatták, amilyonnol az úgynevezett népképviseleti parlament ok soholscn dicsokodhottok. A megyék kövotoiből összegyűlt rendi országgyűlés mondott lo a randi előjogokról, tehát saját előjogairól ós kiváltságairól, amivel fényes bizonyságát adta annak, hogy saját érdekoit az egyetemes Éfc&yar érdekeknek alá tudta'rendelni» A vármogyo közgyűlési termei sok bátor kczdoményczesnek, nomos harcnak és küzdelemnek voltak szinholyoi, EZ a toron in tanuja volt Széchenyi ás Kossuth harcainak és büszkén hivatkozhatunk arra, hegy a nemes tradiciókat ma is mogőriztük, - Mig az 1848-as nagy napok vívmányaiként mcgszülotott népképviselő tünk a Bach-korszakboli tetszhalál után a közjogi ós pártharcok ingoványaiba tevocion a nemzőt lególötbovágóbb érdokoiről is mogfolodkozott, nom vette észre azt som, hogyan csúszik ki néhány évtized alatt a magyarra ág laba alól a haza. földje idegen fajták javára* s nem fogta erejét össze 8 közolodő vihar olé a körülöttünk nagyra nőtt'szláv, oajd később bolsevista voszedclom ollenében. Nem Vctto észre, hogyan veszik át az országlgazdasági; majd később szellőről vezetését a zsidóság s a politika átvezetést az ezek járs zalaiján járók. Hiába volt úgynevezett alkotmányos népképviaolot és felel őr .kormány, a háborús" felkészülés ürügye ós jelszava alatt burkolt diktatúra kolotkozett, A vármegyék azonban alltak a vártán, ahol ezorcven át mindig megálltak d helyüket a nomzoti elnyomatás korában éppúgy, mint a világháborúban, a forradalmakban, A liborális centralizáció korszollomo a vármegyék önkormányzatát mindjobban megnyirbálta, A vármegyék azonban átélték ozokot a viharokat is ós átmentették ezer óv alkotmányos jogfolytonosságát o történő Imi napokra, *;a nem rendi Vármegyében ólünko A nemesség régi fogalma olmosódott, Ugy érzem, hogy a nomessógnok ogy uj foga Ica van~ kialakulóban, moly hasonlóan a nemesi szó eredeti értelméhez, a nomzottol szoribon vállalt jogok és köteíssógd* ogyenSuly^t a In pult, A nomes fogalma egy volt a fajilag ogysegos nemzőt egyfcn^rangu tagjaként harcoló katonáéval, az ezorévos magyar honvéd fogalmával. Az uj korszak rendiségének és nemességének i£ ez V;tt az alapja, nonnyit küzd, harcol, áldoz, életével, vérével, munkájával, a vérszorzodósben megszabott nemzeti közösségért, annyit is ér a nemzeti közösség számára, Ennek az uj, de még a vérszorzodósben gyökoroző nomzoti közösségi gondolatnak teremtő ereje töltse meg tartalommal továbbra is a vármegyék életét ós acélozza koményro a mai. és ujabb évszázadok megpr

c balta tásainak,küaáeImoJnck elv is ölés 6ré»i -Szükségünk var minden- tisztességes magyarra, mindon' tisztességes magyar összoiogáaára. -mondotta végül az államtitkár7 moghatványozo11 orc jóre, itthc-i is éppen ugy, a hegy a nagy átalakulás, a keleti arcvonalon küzdő bpnvééeink harckészségét is moghatvár.yozta. bátorságát maga céloz ta 0 His'z'tinnk és bizünk örokiétüsegünkbon, lármányzónk ós vezetőink bölcsessogébon, a magyar katona vitézségében, szövetségeseink erőjében ós hűségében s éppen őzért rendülő tlonül hiszünk fegyvereink végső győzelnébon. Végül ismételten meleg s zavakkal mogköszönto a vármegye L

tisztviselőinek ós lakosságának iránta megnyilvánuló bizalmát ós kérte, hogy a jövőbon la tartsák meg őt szorototükbon,| f /Fclyt*köv,/