Magyar Országos Tudósító, 1944. március/2

1944-03-19 [293]

MAGYAR ORSZÁGOS T'GDÓSITÓ Kézirat* !f o g y « d 1 k kiadás, gUdapast, 1944, márciur; 19, XXVI.évfolyam 74,szaru. HÍREK 6, -«»*• LAKóTELE PblÉSJ8K TERVüZÉSE ÉS KISMIÍÁSOKBSRENDEZÉSE # A Bornemisza Géza iparügyi, niniozter, Keresztee-plscher Ferenc belügyminiszter és Antí^l István nemzetvedoImi-propaganda miniszter rovédnökségével ryjidozott kis lakásépítési ankét során legutóbb dr »Kovompay György műegyetemi rk,tanár és Tattay György építészmérnök tartotok eloadast., Koi'ompay György a lakótolopülések tervezéséről adott elő és megállapította, hogy a városokbfca a fejlődés vagy túlzottan nagy körzetre terjeszti ki az épitós körébo vont terüiobeket, arai áltól a fejlődés külterjessé válik ós nagy terhek >t ró a. városra, vogy poíiig az igényeknek megfő lelő en esetről-esetre csak egy-egy uj ut~ cát

# vágy tömböt kapcsolnak a már félig-;; jddig kiépített terülőtűkhöz* Jí-i szempontból egyik eljárás S3m tekinthető cólravozctónok, ugyanis u lakó településeket olyan egységekbe kellene foglalni, amelyeket Önmagukban programmázerűen önállóságba és bizonyos elemi fokú önellátásra volna helyes berendezni minden tekintőtben,Hegy mekkora legyen egy ilyen egységbe fogott lakéterület,ahhoz tisztázni kollene a hozzátartozó gyüjtókörzet nagyságát,; Kár L-2000 Ifakot— tói e*~8*0O0 lakóéig a nagyságrendnek különoöző fokoz-ti lehetnék. 4 kttlső lakóterületi egysegeknek non szab .d tapadniok az amugyis nagy kiterjedésű ós összefüggő belső várostesthoz, hanem attól területileg iö el kell külö^cülniök» gzt szabad ^örületekkel oldhatjuk aő^f, amivol az üdülést a zöldség- és gyümölcs ellátást o? égitiotjük ki* Errs a. városfejlesztési i:^drn Dü-i^oidorrf is Qhemnitz ad ^ páfrdátvVógül a terüicti különállás ellen felhozható érveket aoawavéve foglalkozott az olőrdó a közmü^ópitós, a tolok ára]a k*l lás 03 a közlekedés kérdésével is és hanlesuiyozta, hogy ezek szempontjából a tagolt s^crkozetr.o törekvő'városfejlesztési rendszer nincs hátrányban a centrális és külterjes fejlődési rendszerrel, 1 jy*ttay György a kislakások lerendezéséről tartott előadást és már' be-vezetőjében megállapította-hogy az utóbbi idó'kbon épült kislakásokra az a panasz, hogy ki&aére'tü be bútorozhat atlan holyioógokb51 állanak,' Aki nem a lakáshoz készítteti a bútorait, az mindon átköltözés alkalmával' kénytelen drágán beszerzett bútoraitól vesz tőséggel megszabadulni, va

u- Ív. orro nem képes, a kkor összevissza ZÍ;Ufolt, kénye ?.notlon ós ross zul h.c sználható lakásban él. Most nem lehet olyan méretekkel épitoni, mint negyven évvel o-előtt, tehát a probléma megoldását a bútorzatnál'kell koresni, «\ bltortormelós mai produktumai alkalmatlanok arra, hogy takarékosan mörotozott lakásokban jól lehessen használni őket.. A. kássen kapható bútorzat csak arra jó, hogy bőséget en méretezett hoiysógoku en nyerjen elhelyezést, de erre alkalmas Leltfis égőket u

j épületekben már nem találunk. Ezért kell a bútorokat ugy kialakítani, hogy azok eg'-más csatlakoztatva, helyvesz tőség nélkül a rendelkezésre álló falhosazökat jól kihasználva és a helyiség közepét lehetőleg 3 zabádon hagyva, esztétikailag is kifogástalan belső tor eket adjanak. &sért meg koll szüntetni azt a formai és méretezésbe 11 anarchiát, aiaoly bútortermelésünket jellemzi. A hutorvásárlóuak meg kell adni azt a lehetőséget,hogy készonvett bútoraikat kifogástalanul tudják használni a kapható lakás okban lakásváltoztatás ás etán is.*. Ezért kell a bútortermelésben is b^vezotni az irányítást ós szabványosítássá! olyan kötött mérőtöket, formai kerIátokat és kiviteli minőségeket eióimi, amelyek által azok mindt lakáéban jól -'ihelyozhetok, s amoliott kifogástalanul használhatók lesznek,Ha ez megtörn tonik, akkor az épület tervezője a bútorokat, mint ismert méretű eleji nokot ugy tervezheti bele a lakásba, mint a fürdőkádat, vagy a tüz¥ helyet. A a«abványositás non .aórohaes,' mert intezkodéseivol a több| ségot Védi és az üzloti élet tulka pasait akadályozza mog.: /tíO0?/J*