Magyar Országos Tudósító, 1944. március/1

1944-03-09 [292]

Budapest, 1944. március 9.\ "* XXVI. évfolyam, 66. szám.HOMÖNNAY TIVADAR ELŐADÁSA BALKÁNI ÉS JÉÖ DÉLKELETI IDEGENFORGALMI FEIJADATAINKRÓL . A Magyar Külügyi Társaság Balkán-bizottsága az ogyes balkáni és közeikeleti kérdésekről az elmúlt években előadássorozatot tartott. Ezeket a balkáni ós közolkeleti kérdéseket felölelő előadásokat a folyó évadban is megtartja, A tavaszi előadássorozat az országgyűlési múzeum előadótermében szerdán délután kezdődött,, melyen igen nagyszájú ós előkelő közönség jelent meg. Az elnöklő Kállay Tlbo-' ny, miniszter elnöki megnyitójában körvonalazta azokat a kérdéseket, amelyeket a tavaszi előadássorozat meg xbg vitatni. Áz elnöki megnyitó után Homonaay Tivadar, Budapest székesfőváros főpolgármestere tartott igen érdekes előadást a balkáni ós közelkel'etl idegenforgalmi feladatainkról. Bevezetőben hangoztatta a főpolgármester, hogy idegenforgalmi szempontból nem elégedhetünk meg azzal, hogy pusztán az 500.-000 négyzetkilométer torjodolmü Balkánfélsziget 35-40 millió lakosságát, vagy pedig a geográfiailag kötetlen Közelkolotet állítjuk vizsgálódásaink középpontjába, Szét kell választanunk az egyes terülatszférákat, . . Balkánnal kapósolatban háromféle forgalmi relációt különböztethetünk meg, áz egyik a szomszédos forgalom, a má3ik 3alkán'azivének idegenforgalmi'értékelése és külön osoport a eölünk legtávolabb eső balkáni vidék. Ezek az idegenfo] galmi területkörök közös jellemvonásokkal rendelkeznek,, lakosságuk tulnyomórészbon az agrárnépességhez tartozikj de egyes területek már a kezdődő lparceodás jelelt mutatják. Ahol iparosodás jelenbkezik,. ott nagykereskedők, bevásárlók, ügynökök Indulnak és órkeznek. Nyomukban szükségképen kialakul az idegenfórgalmi berendezkedések elő-rehaladottabb formája. Ha pedig ez áz iparosodás további eredményeket tud elérni, még a közlekedéai nehézségek sem gátolhatják Balkán idegenforgalmának fellendülés ót. A'továbbiak során rámutatott a f5polgárm33ter arra, hogy a távolabbi, de jó közlekedéssel elérhető terület idogenforgalmi szempontból közelebb van, mint az a vidék, amely a térképen 3okkal kisebb távolságot mutat, amely azonban csak hosszabb várakozással, többszöxöe átszállással, másod- és harmadrendű vasúti pályák igénybevételéül érhető el. A három területi elkülönülés Idegenforgalmi szempontból három különböző idegenforgalmat eredményez. Az első kategória az ügynevezett szomszédos forgalom, a második a Balkán szivével, a harmadik pedig a távolabbi Balkán, a levente ós a közolkelet idegenforgalmi lehetőségei. Kikből tevődik össze ezeknek a vidékeknek utas része , Nagykereskedők, földbirtckosok, áruházak bevásárlói, vállalkozók alkotják a számitásbavehető utaskört. Ezekhoz járul a gyógyulást kerocok kisebb köro, -Vájjon Ilyen körülmények között - mondotta a főpolgármes- ! ter, reménytelennek kell-e Ítélnünk a Balkánnal kapcsolatos mindenféle idegenforgalmi törekvést? Egyáltalán nem. A Balkán ós közelkelet idegenforgalma ugyanis nem választható el a Eávolkolat óriási arányú és jelentőségű forgalmi problémáitól. Ennek a Sávolkeletnek idegenforgalma az egész világ idegenforgalmának leggazdagabb áramlása lehet; \ Távolkelot üzletemberei szakadatlanul járják a világot és Kele<4-Nyugat országút ját* Ha megtaláljuk azt az utat éc módot, amellyel ennek az értékes ut*kategóriának Magyarországon való áramlását biztosíthatjuk, álékor ezzel biztosan megoldottuk a Balkán „idegenforgalui problémáját ia. ]•• #9 /Folyt »*ko>./