Magyar Országos Tudósító, 1944. január/1

1944-01-10 [290]

**-ZU" TÁBLA TELJESÜLÉSE •. fajty tatáé ./ Az üdvözlő szavak elhangzása után dr, Alföldy Dezső hál •• san köszönte meg az ünnep éltetést, majd megtartotta igen érdekes nyitó ünnepi beszédét, - Háború idején mondotta többek között - a jog különlges feladata a háború alatt ^elszabaduló embiri szenvedélyek fék zós6, áz ilyen időkben elburjánzó önző visszaélések visszaszorít sa, a ftekozottabb támadásoknak kitett anyagi és erkölcsi javak, i lami és társadalmi érdekek mennél hathatósabb védelme és a ^okozc tabb mCartékben jelentkező társadalmi bajok leküzdése. Különösen, s közellátás, közbiztonság ée köznyugalom érdekei teszik szükségest" és eürgőss-ö az életnek mind több ía többirányú szabályozását. Vei" járóla ez a háborúnak s ez a jelenség fellelhető az egymással szc , ben álló hatalmaknál mindenütt. A háború velejárója az is, hogy a i borue viszonyok köpött a jogeszme többé-kevésbé elhálaványul» ••A háború szörnyű dúlásai közepette ols zenm itóan látjv kogy a jog sok vonatkozásban mind kevésbé tudja az ->mbe ri á le te t békéé uton rendező feladatát tel jes itení, különösen nemzetközi iH szonylatban s mindinkább érezzük a p ártatlan és igazságos döntőkráükodás hiánvát, A háború nem. tud véget érni, mert a jog nem'k'pes az ellentéteket és viszályokat igazságosan kiegyenlítő magasi tos szerepét betölteni, le a háború előbb utóbb regig c sak végér jut. És akkor a háború rémségéből felocsúdó ember lelkületét mire elienállhatatlanabo erővel fogja el^og^i a jogoszirámk Megfelelő emberi 'let utáni vágy, Mert abban nem lehet semmi k'ítscg, hogy «: emberek nyugalmát, békés együttélését, munkájuk oreöuónyét és az talános jól'tet a legteljesebb mértékben csak a jogoszme uralma biztosítja, A jogeszme tisztult fogalmában benne van az igazság '• az igazságosság megvalósítása, az ember rendeltetéséből és méltót, gából• *í>lyó természetjog e a kereszt-ny erkölcsi felfogás öröksrvnyü alapelvei szerint, Osak ily értelemben teljesíti a jog azt a hivatás átj amely szerint egyfelől a közösségi, mácf.1 ől az egyén-' érdekeket egyensúlyba' tartja akként, hogy az előbbíoknrk frlsorend sóget tulajdonit, - a az ujabb ^el^ogás szerint a közösség szem-pontjai, az erkölcsi tekintetek és a ezoolália érdekek által vont határok között biztosítani kell az egyénnek azt a szabadságot, ai >•' szsbadság mellett fejtheti ki a sajátos egyéniségének" megfelelő ók. tet e amely szabadság mellett bonthatja ki lege re daénj esőbben tes szellemi ós erkölcsi erőit a saját boldogulásán korosztül együtt... a nemzeti é& emberi közösség javára is, - Sokat beszélnek ma világszerte a kisnemzetek sorsáról, ív vőjéről, A kis nemzetekre létkérdés, hogy a világ újra rendez.' s onoá* ellnmerlk-ro a kisnemzetek jogát, szabadságát* S a mfgyareág, mint kiineázet, annál inkább számithat önálló jogállásánrk elismerésére.ha raliéi inkább adja tanújelét a jogesrcio iránti '/rzükének s ha a háború adta lehetőségek között.' is minél jobban igyekszik bizt<, siteml' 'x jogeszme uralmat. De jogeszme uralmáról nem beszélhetünk ac igazságsz lg dl tatásra hivatott bíróságok függetlensége és tokíi tslye nélkül. Csak a bíróságok függetlensége adj k meg a nagyközönségnek-a fizc-'iólyi és gazdasági biztonság érzetét és x félelemtől mentes tujberl élet lehetőségét. Ami a pedig a biresa* tk Jntélyót Illeti. íiom lehet kétséges, hogy a bíróságnak tekint Jlyt valójában yz itélkezátj jósága, tárgyilagoe5ága, a bírói hivatás bizalmat és megnyugvást keltő gyakorlása kölcsönöz. Éppen a közbizalom ós megnyugvás - szempontjából van ^ e Itt t lenül szükségünk a bíróság: tok intélj'ének gondos megóvására. Különösen fontos számunkra a m. kir. ! a riának évszázadokra visszanyúló nagy tekintélye, amelyet a kurla a jogot n'.nö'.nkor oly bölcsen fejlecztő és az igazságot minden kor tárgyilagosan kiszolgáltató tevékenységének köszönhet, /Folyt.kö-^