Magyar Országos Tudósító, 1943. október/1
1943-10-07 [288]
/Október hatodikai gyássünnopségek folytatás 1#/ Pro domoj az egyetemi ifjúság ünnepe ágéról szóló tudósítás a . ' , Távirati Iroda október C-i lő. kiaddáában joloat neg". • • /MOT/J. • ^HSRCZJSÖ FERENC ÉS A KISFALUD!' TÁRSASÁG* A Kisfaludy Tárbaság október hatodiki,'szerdal felolvasóülését -'teljes 03ÓS zseben Herczog Ferencnek , szentelte, hogy kLvógyü részét a_ 80 eves nagy iró ünnepléséből. A felolvasóülésen VMnovioh Géza elnökölt Ós resztvettek ázon Wlosslch Gyula és Stolpa'József kulfuazállámtitkárok, a. Tudományos AkadÓDiá'képvisletóben Balogh^Jenő más odelnök, ott volt a ' propagánda.nü.nis zteriub részéről Traeger 2mő miniszteri "•bztályfőnök, a tagok szinte teljes számban, köztük gróf Bethlen István és Igon sok 'érdeklődő. " Voino/ich Góza elnöki Megnyitójában megemlékezett arról, hogy Berezeg ^erehe óp 'or"beh ős alkotó kedvben érte meg nyolcvanadik születésnap ját, r us.'jd arról beszélt •", hogyan fejlődött Herczeg Ferenc először a novellában művésszé, közben birtokába vette a színpadot is, színmüvei egyr-ást értik, Először fiatalsága ás jókedve hódította no ff' a közönsót ot, később á kor" és a tapasztal r.f élesebbé tették szemet az élet és a társadalom gyarlóságai iránt ós egyre komolyabb utakra' tórt> Mélyre szállott a ISlekbe, a múltba la. Mikor viharfellegek gyülekeztek fölöttünk, megkongatta a vészharangot és megírta "Az élet kapuja", á "Byzánc" ós az "Árva László király" cimü müveit, amelyek a megdöbbenés és f elriasztás hangján Szólottak,' Ezek a müvek emelték nemzeti iróvá mondottá Vbinovich Géza, A nemzet 'osak 'olyan Íróit tünteti ki snnyire, akik nemzeti életére hatottok. Ho'rozeg ^eroncben a termékeny, gazdag Író mellett a költőt tiszteljük, aki legmagasabbra nemzeti tárgyaival" emelkedett, amelyekben tanulmány, életismeret, költészet a nemzeti érzésben olvad össze.. Az elnöki megnyitó után . .#•» • Rédey Tivadar a Társaság'titkára Horozeg Fereno és a Kisfaludy Társaság kapcsolatait ismertette. Elmondta, hogy Herozeg Ferenozet először 1892-ben ajánlót-' ták tagul és a következő Övben be i3 választották a Társaságba. Kőt embor cimü novelláját olvasta fel székfoglalóul, de kósőbb Is szivceon szerepult az üléseken §S többek között itt olvasott fel először részleteket a Byzánc ás a Pogányok cimü regényeiből.' Keveset szónokolt, de remekbeszabott beszédet mondott IS 14-ben kezében a Jókay erloggeí Szigligethy-ről, akinek alakját rajzolta meg. Többször képviselte a Társaságot vidéken is ós általában tevékeny részt vett a Társaság munkává- .. ban. Mindig meggyőződéssel gyakorolta Jelölési jogát és., olyan férfiakat" ajánlott megválasztásra, akik mindenkor büszkeségei maradnak a Társaságnak.' Horozeg F erenc ma is magáim tartja S fáklyát a Társaság tagjai*' előtt. - • ; . 'I Ródey Tivadar beszámolóját Tóth László tanulmánya" • .* követte "Az irój a regény éö a társadalom" oltanál és abban Tóth László társadalmi" regényéiről'beszólt, arról az erőről, amely a társadalom- « mai el tudja fogadtatni az Író vóloményét. Kidomborította Herczeg Fereno tárgyilagosságát,-'cmborábrázoláaát ás, hogy Írásaiban mindig hü köp 't rajtolta meg a ±cernak. ' • Káli a/ Miklós Berezeg Ferenc szellemi aagyságát vázolta novelláin keresztül "A novella nagymestere" & mü tanulmányában-/ • yógül Bókay János l: He rezeg Ferenc "ós' égy'kis fiuM címmel arról emlókoz'ett I hogyan ismerkedett,neg mint kisfiú nagyanyja házában az ott lakó Her[ , ezog Ferenccel. Á felolvasókat, melegen ünnepelte a nagyszámú közön- ' ság, majd a Társaság tagjai zárt ülésen folyó ügyeket tárgyalfcak./MOT/j.
