Magyar Országos Tudósító, 1943. június/2

1943-06-25 [283]

BIOÖINI OLt-SZ MDTISZT3R ELő.J)ÁSA BüDAFESTJSCí A JOGRÓL Carlo Alberté Biggini, olass nemzet no ve ló-: ügyi miniszter Budapestről törtónt elutazása előtt a Kegyarországi llagynrOlasz Kulturális Egyesületek Szövetsége meghívására a P?r'j áment delegációs terrében nagy öröklődéssel kisért előadást tartott "A jogrend és a jog forrásai" eimmel* Az ülésen Fsbinyi Tih-mér titkos tanácsos elnökölt és az oleadást nagyszámú előkelő közönség hallgatta végig; közt ük'Szinyei Morse Jenő kultueaminisztori Eómon Bálint titkos tanácsos, ny .'miniszter, íícnkiss Jáno3 államtitkár és mások, olcaz részről pedig a budapesti olasz királyi követség tagjain ók 03" a budapesti fascio tagjainak élén megjelentek 3">o űicco rendkívüli követ és -meghatalmazott miniszter, valamint Anf uso budapo- ;i olasz ki- ' rályi követ. Az üdvözlés után Biggini miniszter tartotta meg előadását. előadásának el-jén vázolta; hogy •:z oá sz jog kodifikációjs a háború kitörésekor fejeződött >o. A törvényleönyvek reformja ügyében tartott megbeszélésen 1940-ben a Derce bejelentette , ' icgy a fasfciszta jogrend alapelvéit a f -sciszta nagytanács fogja fölülbírálni, illetve mogh*'tár ózni, m-rt eza'; őzen alapelvek meghatározása fo lytán illeszthető bele a uagánjogy a korporativ állam keretébe * Még ugyanebben az évben a pisai ogy atomon az összes jog tudományi ágak képviselőin ,k bevonásével uj-.be értekezlet ült ö*sii zo, 'Uioly ez alapolvok megfog-Imazásc során igen sok olyan problémát vetett fol

; amelyeket a f ascizmusnak okvetlenül meg k.ll oldani. Val. u -ly forradalom ás kormány forma ugyanis csak n

Y;:or tehet szert történeti folytonosságra, * ha saját eoznevilága alapján jogi rendszert is sikerül kidolgoznia. * A fnácizmus a társadalmi. Sletbon uj ós u réginél tágabbkörű jogi szabályozást valósított m^g, amit ma már azok is elismernek, akik az uj intézményeket is bele akarták saprítani a ró pl Jogi kerotekbej raivol ne $ ismerik a politika és a jog'v: ló viszonyát. A politikai mozzanat ugyanis olykor egyszerű old*; menye a jogrendnek, máskor azonban a jogi valóság alkotó része. Ebben az utóbbi esetben a jogi mozzanatot a politikeiiól megkülönbözb©thetjük ugyan,tíe attól sem történetileg, sem tudományosan ol nem választhatjuk,. Az úgynevezett tiszta jogi módszor csak olyan időkben teliét jószolgáiVtot; amikor a jogászoknak nem kell jogi alapelvek negfog^-ímezásáró 1 gondoskodni ok, mivel ezek az alapelvek maguktól érvatódőeu benne foglaltatnak a fennálló jogrendben, s ez elvek'ós az őket megvolvsitö rendszer között alig látható az ö.sc a-oáüggóa*. Nem azért non lath'tó,, mert eincs, hanem ellenkezőleg,, mert nagyon mély az Összefüggésé A jogtudomány- akkor kerül nehéz helyzetbe; amikor valamely történeti élmény következtében megváltozik a gazdasági, a'politikai és a jogi élet valósága. Ilyenkor a jogász többféle állásponto; foglalhat ú%\ vagy megmarad a régi, pozitív jogrend alapján.. omiy immár nem érvényes alapelvekre támaszkodik, s ez'sel mintegy új port tölt 0 régi tömlőkb-v vagy a régi foga „.iákkal egyszerűen körülírja az ujain'-';.- .-.iveikül', hogy a tudomány igazi kötelességét teljesítve, önállóan doi ózná fel az uj mozzanatokat, vagy ismét a formalizmus olofántosonttornyáf ba menekszik, ahonnan a régi. ós az u j ' t a rt - Ima u egyforma" száműzi ;

,s I ezzel r. köi.31 légürea teret toierar*• 1 /folyt. köVc-/ \ff