Magyar Országos Tudósító, 1943. június/2

1943-06-23 [283]

POLITIKA /A Kormányzóhelyettes arcképének leleplezése. Folytatás 2,/ - csak akkor rezzent ngg a lelkünk, amikor hirc ment, hogy fóretolva helyzete minden előnyét,. elháribva az abból természetesei folyó személyét illető minién könnyebbséget, a legkeményebb lognehozebl legkíméletlenebb kötelességet kereste ki a maga számáról harcoló hon­véd csapatainkhhz sietett és ott i> a legsúlyosabb, a legkockázatosabb szolgálatra jelentkezett, - A nemzet aggódó szeretető kísértei Gondolatban ott *oJLt vele minden hü magyar sziv fr visszafojtott lélegzettel figyeltük a róla érkezőtt híreket» Tudtuk jói, milyen veszélyek kö--ott telnek papjai és tudtuk azt is, hogy ezeket a veszélyeket"inkábl keresi, ssént kerüli s mégis - vagy talán éppen ezért - hittük, hogy a nádak istene kiterjeszti reá óvó karját és dicsőségkoseeruzta fővel fog.ia hazahozni, hogy itt elfoglalja a nemzet akarata által szúzára atyja, az ország, kormányzóJ a mellett kijelölt helyet, - •ff ajdalon, szörnyűt csalódtunk* Hiába volt a sok tiszta imádság, mely életéért az £g felé szállt - isten máskép hatá­rozott felőle és felőlünk., ugy akarta, hogy bizakodásunk reraényei, melyekkel hozzá kapcsoldatunk, össsco-'-oljárok, AüC Qí'y léi évvel korcányzólielytíttessé választása után, első szent királyunk ünnepén porbahullott a daliás ifjú, ropülŐgépél* hősi halált halt'Kormányzó*­hclyottosünL. - Elmúlása millió és millió' * magyar szivet borított gyászba* Koporsóját zokogás kisérte végig az országon, s az egész nemzet megdöbbenve tekintett a ravatal felé, melyre megtört testét helyezte az áldó kegyelet, - De no bántsuk obekbon cz ünnepi peroekben a hegedő sebeket, Qondáljunk inkább a tanításokra, tamisagokra, intolmokra, melyek fíorthy istván nártiromságábcl fakadnak, uindon magyarok szá­mára, ismerjük fel olyan halálosan komolyan holyzotunkot, ahogy ő felismerte s tudjuk levonni annak konzekvenciáit ugy, ahogy 6 le­vonta a maga számára, - Lássuk ueg, hogy élet-halál harcban vagyunk. Harc­ban mindazért, a.iit szentnek, nagynak, jónak ismertünk meg és tartunk ma is. Harcban, amelyet nem lehet megvívni szóval, politikai ügyeske­déssel sou, csak férfikarral, férfilélekkel és férfijellemmel) harc­ban, melyet -toa tomeTpi ne:} akarunk - győzoluosen kell befejeznünk, Kockán van jövendőnk; készeknek kell lennünk bármikor, bármit - min­denünket áldozni értő, - Horthy istván megkutatta, logyan kell felfogni ebbon a küzdelemben kötelességünket ós példájával arra figyelmeztetett, hogy a mai nagy próbatétel idején bűn a tétovázás, a kótszinü3ég, üz ál­dozatoktól való vonakodás, az önzés, hogy ma minden magyarnak, minden óráját, minden erőjét, nindon tudását a nemzet szolgálatába kell ál­lítani, Olyan a helyzet, mely minden magyartól a Horthy istván megal­kuvás nélküli fcgyaneslelküaógót követeli és az áldozatos kötel3ssóg­tudáot, becsületes helytállást ós nemes önzotlonséget követeli nem­osak a hadbavonulőktől, de uz ittho:^r.iaradotto.ktél is,, kiknek kéteze­rcssn kell *vigyá2niok, nehogy tuls^osan beloaülyedionok a megelége­dettség pft^ányába, as élvezetek zsibbasztó szürcsölésébe. vagy az üzletezósok örömébe. I - xchéz sors volt mindig a rr.gyar sor« ? Történelmünk f csupa küzd elem, verejték, vérhulla tás» sokszor'nem is cégünkért, hanem iiásoliért. Jutalmunk ped^g gyakran a közöny, eót igazságtalanság, r. irigység, gCMLclot, garasod": lás, ÉS xiégfle szanál kétségbe ereink» ™ . /fcXyt,köV,/ •

Next

/
Thumbnails
Contents