Magyar Országos Tudósító, 1943. június/1

1943-06-11 [282]

TÖRTÉNETTUDOMÁNY &j POLITIKA. « Hóman Bálint olnÖkif megnyitó ja c Hfegyn* ^rtónelmi Társulat közgyűlésé A Magyar Történelmi Társulat csütörtökön dólután tar. totta a Magyar Tudományos akadémián közgyűlését • A közgyülóson a társulat igen sok tagja vett rószt ós képviseltették moguket a különböző, ' tudomanyos^cgyosülctok is. Az olt.öki megnyitót Hóman Bálint dr; m.kir* titkos tanácsos mondotta: "Történettudomány és politika»»iramol. c - A legutóbbi óvek tört ' ne t irodai mi ós p-ublicisztikai tormclősóhok jellemző tünote - kozdto beszédét Hóman Bálint - a történő te imólet problémáival foglalkozó Írásművek mértéktelen elszaporodása. Alig múlik nap, hogy ne jelennék- meg napiIapókban, folyóiratokban, avjtgy önálló kötetben egy-egy trnuluaay vagy eszmefuttatás D törtőnotszo eíélotről, a törtónotformáló szellő mi ós anyagi erők, természeti ős művelődő.' 1 4-'nyczők prl"iátusának kérdéséről, a fajról ós népről, a különböze nonzotfogalmvkrol, a nép- ős nemzet alkotóelemeinek viszonyáról 03 egyensúlyáról, a ne rezet isógekről es oás hasonló kérdésekről. Izek a szorzók uj olmélet. ket alkotnak, uj célokét tüznok c magyar történetírás elő ós a tudományos szempont mögül minduntalm kiütközik a politikai tendencia. Különösen szembeszökő a politikai cólzat, amikor fajról, népről, nemzetről, élettérről, állanrél és más hasonló fogalmakról ik szé. Egyedül >. faj ós a vér, s vérségi származás és a föidrujüi környezet vizsgálat'* zlr.pján próbálják a nóp ós nemzet fogalmát noghatározni. Ködös n..mzetliígalaat állítanak ozoubo a nópnanzet s ogyszorsnind o történeti nouzot fogalmával, Jogadjják, vagy csak egészen korai eúádiui>:ben isnorik el z nemzet szerves Össze függését a néppel ós fajjal. A továbbiakban a népise;, ós a nemzetiség fogalmát határozta mog és kifejtette, hogy magyar viszonylatban a nőpnoazöt fogalma tisztázatlan, mert a népne- • t fogal.ea.val t liberális világból o polgári művelődés örökségeként reánk r -át politikai nenzetfogalnat kívánják holyettcsitoni, politikai neűeot fogalma a liberalizmus korában virágzott ki. Ükkor foglalta ol a történetírásban a régi királyság, ország

v

fogaltiánrk h.lyét. 4. német és olasz történet egyetlen szintetizáló tényezője a aópisőr, ós a nyelv volt. A nópnonzet, non szólva szociális tartalmáról, német ós olasz viszonylatban éppúgy a történeti fcjlóV-ésben gyökerező fogalom, - int a magyar vagy francia viszonylatban a politikai nemzet fogaina. liajd igy folytattat - A mi ezoróves történetünkből szükségszerűen következik a politikai nemzet fogcluáhojs - aló SZÍVÓS ragaszkpdásunk • Ez nom jelenti a népnomzot szociális tartalmának elvetését, csupán azt, hogy a politikai nemzet keretébe.' kell e kor kövotélményeinek mindonkópon megfelelő nópi politika órvónyesitósére törokodnünk. A népi történőt alaposabb vizsgálatára meg éppen múlhatatlanul szükség van. - Ha a némot ós az olnse tudomány - mondotta a továbbiakban Hómon Bálint, c népiség történotőnok előtérbe állításával látókörót kibővítette és tá

w

abb horizontot nyitott meg, a magyar történetben ez a szeulólot nagyon könnyen a látókör szűküléséhez vozothetno. Ha nónet óc olasz vonalon a nópnomz-t fogalma vozot ol a történeti mult teljes megértéséhez ón e jolon népi egysógóhez, magyar sikon csak a politikai nemzőt történeti foeclnáre tána/tzkadvO érthetjük mog nemzetünk múltját éa biztosíthatluk jövőjén, mer a történetszemlélet a nópek individuális őlotscrsÓJi'ár,óaotformáinak és őletozonlólctónok is függvénye, A nemzet a népben, o nóp a fajban gyökeredzik. A t^vábbi-.kb-'n rámutatot-t ítóman Bálint a faj, a ^

nép ós a nomzot fogalmi kapcsol-tára< /Fftlyt.köv./