Magyar Országos Tudósító, 1943. április/2
1943-04-15 [281]
KELEMEN KORNÉL ELŐADÁSA AZ ORSZÁGOS NEMZETI KLUBBA A NEMZETI ÖSSZEFOGÁSRÓL. Az Országos Nemzeti Klubnak Karafiáth Jenő elnöklétével rendezett évadzáró vltaestójén nagy és előkelő közönség js-.J lonlétében Kelemen Kornél tartott érdekes előadást a nemzeti össze* fogdáról. - A nemzeti összefogás gondolata - mondotta az előadé <* az utóbbi időben szinte uralkodó gondolattá vált. Politikus ok, egyházi és társadalmi vezető férfiak sorra ezzel foglalkoznak. Sajnos igazi összefogás még sincs. Az emberek hallják a sok biztatást az összefogásra, de nem tudják, hogy mit tegyenek, hogy abból nemzeti összefogás legyen. Pedig az összefogás gondolata nekünk magyaroknak egyáltalán nem uj, hiszen annyit vétkeztünk ez ellen a gondolat ellen, hogy alaposon megismerhettük.. Az elmúlt időkben az összefogás főképen, sőt majdnem kizáróan a katonai összefogásra vonatkozott. A totális háborúk idején már egészen más az összefogás gondolatának a tartalma és más a feladata is. Vannak akik az összefogást ugy képzelik, hogy az embereket összegyúrják valami egységes anyaggá, hogy senkinek szava se legyen. A gondolat és vélemény nyilv&nitási szabadság azonban nom szünhetik meg háború idején sem,mert éppen ilyenkor van mi felett gondolkodni, de ettől eltekintve a kormánynak és o páriámontnek éppen ilyen válságos időkben állandóan figyelemmel kéli kisémi az ország közhangulatát,. Fegyelmezettségre természetesen szükség van, de a némaság még nem jelent fegyelmet. Az összefogásra a parlamentnek kellett volna elsősorban példát mutatni. A politikai vezérek férfias kézfogása többet jelentett volna minden beszédnél. Az összefogás sikerének olőfeltótele, hogy a pórtok a pártönzést szállítsák le arra a mórtékre, amit a komoly idők megkövetelnek. Az összefogás gyűrűjéből minél kevesebb magyart rekesszünk ki. No azt nézzük, hogy a hatalmon levőknek' ki3ebb lesz-e a befolyása, hanem hogy a nemzet orőben gyorapszik-e . Akik az összefogásból az ipari munkásságot ki akarják hagyni, azoknak Kelemen Kornél figyelmébe ajánlja az újkor két legnagyobb népi összefogását, a Hitlerét és a Mussoliniét. Gk nem helyezkedtek arra a kényelmes álláspontra, hogy a hazafias tömegeket szervezik csak meg, ellenkezően, kifejezetten arrf törekedtek, hogy a hazafiatlan elemeket is megnyorjók, mert bíztak önmagukban ós a mozgalomnak a tömegekre ható ere jében .Miután eredményes összefogás* nem lehet a politikai pártoktól várni,mert azok nehozebben közelednek egymáshoz, mint az egy ének, ezért az öszszefogás hirdetését és megszervezését a társadalom feladatává kell tenni, amelynek vannak is erre megfelelő szervei. - A világesoraények érlelődnek, pillanatok alatt törtónhetnok meglepő fordulatok, előre ki nem számitható helyzetek állhatnak elő. Ilyen Időkben egy politikailrg kiegyensúlyozott,lelkileg összeforrt nemzet sokat elérhet és lélekben széteső, kifelé licitáló nemzet mindent elveszíthet. - Ezért kell a' magyar társadalom széteső lelkét öcszóbb kovácsolni, a közhangulatot megjavítani, a pártellentéte kot letompítani, a szemben álló emberek között a közeledést ós barátságos eszmecserét lohotővó tenni. Az összefogás erejével ki kell küszöbölni minden olyan tényozőt,aniely a lelki összhangot megzavar ja. Le gyen olyan politika, moly alkalmas a lelkeket megnyugtatni .Legyen igazság a terhek éa áldozatok vállalásában. Az alkotmányos3ág nocsak a formai feltételeknek feleljen meg, honom igazi bensőségos alkotmányos szellem hassa át az ország valamennyi intézményét és az állán vdnden közegét. A nagy tetszéssel fogadott előadást követő vitában Ba~lás Károly dr.,Laky Dezső dr.és Tasnádi Nagy „.jidrás dr.vettek részt. /MOT/J. . .